Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
no HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, ▼EGYESEK. sebben: Aki jobban szereti atyját, anyját, életét stb. Hasonló helyek: Luk. XYI. 3. és Rom. IX. 3., 18. és hasonló körül- írások, amelyeket jól megkell megmagyarázni. Ezen helyeket kitünó'en magyarázzák a szentatyák, pl. N. sz. Gergely, Hóm. 37. in Evang. II., lásd sz. Tamás, Catena aurea stb. Az értelem és ész jelölése is metaphorikus a zsidóban, בל = szív, z«06>V«-val fejezik ki. Igen helyesen mondja Wilke Lexik, sub voce: y.aot)ia = spiritualis vitae sedes atque centrum, ideoque — mens, anima, ut est cogitatio- num et appetituum (ez utóbbi a mi nyelveinkben is meg- van) voluntatum, cupiditatum, desideriorum, consiliorum, studiorum sedes . . . speciatim vero dicitur de ingenio, de intelligendi facultate et sede (és ez már a mi nyelveinkben nem így van). A klasszikus görög nyelv különbséget tesz a kettő közt: a szív az érzelmek és vágyak székhelye, egész más a gondolkodó tehetség, az értelem és ész. Ellenben a bibliai szóhasználat e kettőt összefoglalja, összekeveri, sőt, mint most hallottuk, a szív épen speciatim a gondolkodó tehetség jelölésére használtatik, pl. Mát. XV. 19. De corde •enim exeunt cogitationes malae, Tárk. a szívből erednek a gonosz gondolatok (!) Sialoyio^oi 7tov>]uol. E helyen azonban inkább ez utóbbi kifejezést kellene gondolatok helyett vágyakkal fordítani, v. ö. Luk. II. 35., ut revelentur ex multis cordibus cogitationes, Tárk., hogy kinyilatkoztassa- nak sok szívből a gondolatok, jegyzet: érzelmek (!). — Luk. XXIV. 38., quid turbati estis et ascendunt cogitationes in corda vestra ? Tárk., és miért támadnak ily gondolatok szí- vetekben (?). Itt már határozottan az ész, illetve agy helyett áll a szív. Act. VIII. 22., sí forte remittatur tibi haec cogi- tatio cordis tui, Tárk. a te szíved (?) gondolata, Márk. II. 6. ■8., cogitabant in cordibus suis, Tárk. gondolván szivökben (?). Ez alapon érthető e kifejezés: corde intelligunt, pl. Mát. XIII. 15., ne quando corde intelligant, Tárk. netalán hogy értsenek szivökkel (?). Ez a kifejezés a magyarban érthetetlen. Act. XXVIII. 27., ne forte corde intelligant. — Azért a megcsökönyösödött, elvakult ész, intellectus obcoeca- tus megvastagodott, megkeményedett szívnek, incrassatum
