Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
160 DE. RÉZBÁKYAY JÓZSEF. causam effectricem esse, quod Patres in Concilio Florentino docuerunt. Etenim obligatio et nexus oriri non potest, nisi ex consensu et pactione. E szerint nemcsak a B. Szűznek sz. Józseffel való házassága volt érvényes házasság, hanem sz. Eduard király- nak, valamint sz. Kázmórnak, sz. Imre hercegnek, sz. Henrik római császárnak sz. Kunigundával kötött házassága, sz. Kunigundának Boleszlóval kötött házassága is valóságos, érvényes házasság volt, amint ezeknek házasságát az egy- ház is mindig azoknak ismerte el, akik pedig mind szüzes- ségi fogadalmat tettek le. 3. §. 2. A házasság mint szerződés. I. Tagadhatatlan, hogy a házasság szerződés természe- tével bir. Mind a római-, mind a kánonjog e kifejezést használja: contrahere matrimonium, magát a házasságot is nem ritkán contractus matrimonii névvel nevezik, vagy contractus conjugalis elnevezéssel. Minek bizonyítására elég hivatkoznunk a törvénykönyvre.1 A magyar elnevezés : házasságot kötni, kötést, szerző- dóst föltételez. Maga a trienti zsinat2 és a római káté8 is elismerik, hogy a házasságkötésben szerződési ténykedés rejlik. Ugyanily szellemben szólnak a szent atyák, kik közül elég csak a legnagyobbakra: sz. Ágostonra, sz. Tamásra, ligouri sz. Alfonzra hivatkoznunk. így szól a nagytekin- télyű XIV. Benedek pápa is. De megokolhatjuk az említett tekintélyeknek nézetét benső, a dolog természetéből merített, érvekkel is! Az embernek legbensőbb elidegeníthetetlen jogai: a saját teste, akarata és szabadsága fölött való szabad ren- delkezési joga. Ezen három legbensőbb elidegeníthetetlen 1 Cap. Praeterea 2., cap. veniens, cap. Tua nos 26., cap. Cum in tua 27. de sponsal. et matrim. 8 Sess. 24. c. 1. de reform, matrim. * Cat. Eom. de matrim. qu. 3. és 4.
