Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

697

tosság onnét van, hogy lirinumi Yinoe második commoni- tóriumának szerkesztésénél használta Marius Mercator művét.

A »két író« stilusából merített bizonyíték (69 -73. 1.) igen subjectiv természetű, nemkülönben a következő, mely a »két írónak« a Szentháromságról s a megtestesülésről szóló teljesen egybehangzó tanításából van levezetve.

S így nem sok marad szerzőnk pozitív indiciumaiból; alig más, mint az, hogy ezen hipotézis nélkül nem tudunk semmit Marius Mercator személyéről 429 után és lirinumi Vince személyéről körülbelül 430 előtt.

Ha tehát az új feltevést még nem is látjuk beigazolva, mindazonáltal nem tagadjuk annak elmésségét s reméljük, hogy akár beigazul szerzőnk nézete, akár nem: a jelen élesen boncoló dolgozat mindenesestre hozzájárul a szent Ágostont követő kor irodalmi viszonyainak tisztább ismeretéhez.

Becs. Fischer-Colrrie Ágost Dr.

Chrétien on Agnostique. Par l’Abbé Louis Picard, Vicaire á la Primatiale de Lyon. Paris, Plon, 1896. 8° XV és 589 1.

»Az ifjúságnak« szánta a tudós szerző eme művét — az ifjúságnak, melynek hajnalánál már ott setteng a kétel- kedés. Hiszen már a gyermeknek zsenge elméje elé odaáll eme tetszetős szofizma: »Annyi okos és tudós ember nem ád semmit a hitre; talán bizony az egész hit mese!«

A kisértés eme perceiben hű barát és jó tanácsadó akar lenni Picard abbé könyve. S hogy eme hivatásának megfelelhessen, nem egy jótulajdonsággal lett írója által felruházva. Igen nagy olvasottság gazdag kincstárát találja benne a jótanácsra szorult ifjú lélek, világosan, sőt kellemes modorban előadva.

De talán kifogásolni való is van benne. Terjedelmét mi kisebbre szabtuk volna. Fejezetei túlságosan hosszúak A paragrafusoknak jó lett volna címet adni, mi által sok- kai könnyebben lehetne a könyvben eligazodni. így a rend- szeres tartalom-jegyzék is alig mond valamit, betűrendes tárgymutató pedig nincs.