Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
70 DR. SZILVEK LAJOS. A szeretet nagy törvényéből könnyen megérthető az is, hogy a társadalom üdvére főfontosságu: mily ־ tisztelet- ben és alkalmazásban részesül az igazság, annyi más erény- nek eme szülőanyja. Ez necsak a gyöngéket védje meg a jogtalan sérelmektől, de az egyenlőség alapján a legfelsőbb s legalsóbb osztályokat egyenlő jog alá fogja, vagyis ugyan- azon törvényeket szabja elő mindannyinak, a törvény előtt egyenlővé tegyen mindenkit. Méltóságban, rangban, különb- ség lehet, de nem a törvény előtt. A törvények tisztele az államok erőssége; az igazság elhanyatlása az államok vészé- delme. Az igazság tisztelete, ápolása azért első állami kö- telessóg; egy korszak, egy államrendszer, a közélet egy nyilvánítása sem mellőzheti azt.« A kereszténység vázoltuk egyetemes művelő hatásá- nak titka csak az lehet, mert ez a vallás isteni, szent, igaz, és igy egyúttal a tudományoknak is szülőanyja. A kérész- ténység Magyarországon is először nevelte, azután oktatta nemzetünket. De Maistre gondolata, hogy a tudomány jogara csak azért Európáé, mert keresztény. Csak azért jutott el a tudományosság .és műveltség ezen magas fokára, mert polgárosodását a theologiával kezdte. A középkor iskolái- nak legfőbb tárgyai a hittudomány és a keresztény böl- cselet voltak, s miként a gyökereken át az egész fába fel- száll a talajból az éltető nedv, úgy a tudományok terebó- lyes fájának termékenységét is biztosították a theológia és a filozófia égből származott legfőbb tételei a keresztény középkorban. Az európai szellemnek erre az előképzésre volt szüksége okvetetlenül. Nem szabad előbb tanítani tér- mészettudományt és vegytant és csak azután hit- és erkölcs- tudományt; a durva népekhez nem akadémikusokat, hanem hittérítőket kell küldenünk. Még verulámi Baco is azt mondja: A vallás képezi azt az aromát, amely a tudományt megmenti a rothadástól. A múlt század forradalmárai hirdették azt a modern babonaságot, mintha a tiszta tudománynyal az emberiséget minden bajából ki lehetne gyógyítani, holott már Plato megjegyzi: Erény nélkül a tudományok mind igen károsak
