Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

659

asszonyok szelídebb űröktől nyert kékeket viseltek orca- jukon, de ötét fenevad természetű férje soha egy ujjal sem ütötte. És nem az urok természetének keménységét, hanem az asszony emberek tűrhetetlenségét mondhatta okának, békével és szeretettel nem lakhatnak. Ez volt a sz. Monika regulája«.1

A bűnösök hiú mentségeinek cáfolása, annyiban tar- tozik a megható elemhez, hogy az akarat megindításának akadályait elhárítja s azután azt az üdvös célnak meg- nyeri; Pázmány e mentségek cáfolásában nagy élénkséget s elmésséget mutatott ki. »De hallom, mit mond a részeges: nem innám, úgymond, de ha barátomat hivom hozzám s jól nem tartom, embertelennek Ítéltetem. Nem innám, de reám köszönik főemberek ha meg nem iszom, kész garázda támad belőle és felbomlik a barátság . . . Ne légyen barátod, aki téged Isten ellenségévé akár tenni. Ha vagy ötét, vagy magadat meg nem részegíted; ember barátod lészen, Isten ellenséged. Meggondold azért, ha illendő-e, hogy Isentől elszakadj és részeg emberhez ragadj. Ha ö inni akar, hadd igyék; vesszen egyedül, ne vesszetek ketten. Ha pedig valaki boritalra késztet, vagy azt feleled neki, hogy nagyobb úr aki tiltja a részegséget; vagy azt mond- jad, hogy ha bolond nélkül szűkölködik, kíméljen meg téged, más bolondot keressen«.1 2

Pázmány a megható elem igen hatásos és művészi eszközének kezelésében a jellemzésben, a görög klasszikus egyházi szónokokat sikerrel követi, a felújításban a francia nagy egyházi szónokokat megelőzi s hazánkban úgyszólván páratlanul áll.

A kevély jellemzése : »A kevélység pedig, soha békés- ségben nem marad, mert akármi kicsiny dologból irigy- ségre, boszú kívánásra okot talál. Tekintsétek ama fel- fuvalkodott Ámánt. Első volt a hatalmas király udvarában; mindennel birt, mindennek parancsolt; mégis dúl-fúl, búsul,

1 Vízkereszt ut. II. vas. II. préd. I. rósz.

2 Vízkereszt ut. II. vasárnap I. préd. utolja felé.