Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

«22

DK. KÉZBÁNYA Y JÓZSEF.

púinak: ép ész és öntudat hiánya, erőszak és félelem, téve- dés, szabadság hiánya (rabszolgaság, conditio servilis), szök- tetés (raptus).

II. Természeti képesség hiányán alapulók: férfiúi tehe- tétlenség (impotentia) és kor hiánya.

III. Természeti és erkölcsi alapon keletkezett bontó akadályok: fennálló házasság (ligamen), papi rend (ordo), ünnepélyes fogadalom (votum), valláskülönbség (cultus dis- paritas), rokonság (cognatio, adoptio), sógorság (affinitas) köztisztesség (publica honestas) bűntett (crimen).

IY. Az egyház tevőleges rendeletéből: alattomosság (clandestini tas).

Y. Yégül mint magánjogi akadályok ismeretesek: téve- dés, erőszak és félelem, szabadság hiánya (conditio servilis), nőszöktetós (raptus) és általán a szabad és önkénytes bele- egyezés hiánya (impedimentum consensus ficti).

Ezek közül némelyek fölmenthetők azaz fölmentvény útján elhárithatók, mások nem.

Fölmenthetetlen, más szóval elháríthatatlan lehet vala- mely bontó akadály három címen:

1. természeti,

2. isteni törvény alapján.

3. magánjogi (tevőleges jogi) alapon.

Természeti jog alapján ki van zárva a házasság:

1. a teljes tehetetlenség (impotentia) esetén,

2. vérrokonok között föl- és lemenő ágon. Á hittudó- sok ugyan még vitatkoznak ama kérdésen, vájjon ez a vég- telenig terjed-e ? Azonban elég megjegyeznünk, hogy a gya- korlatban tényleg nem adnak alóla fölmentvényt, s vajmi ritkán fordulhat is azon eset elő, hogy ilyes fölmentvényre szükség volna.

Szintúgy nem menthető föl a vérrokonság akadálya első oldalágon (fivér és nővér között), bármint vitatkoznak róla a kánonisták: vájjon ezen akadály természeti, pozitív isteni vagy csak egyházi alapon nyugszik-e?

Isteni törvényen alapul a fennálló házasság (ligamen) akadálya, egyidejűleg két házasság nem lévén megengedhető.