Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 611 A magyar polg. törv. 1894: XXXI. 25. ugyanúgy ítélkezik az ünnepélyes fogadalomról, mint a papi rendről. 43. §. 9. Valláskülönbség. Cultus disparitas. Az egyház törvényei szerint keresztény nem kereszténynyel (zsidóval vagy pogány nyal) érvényes házasságot nem köthet. Ennek magyarázata ama fentebb kifejtett felfogásban keresendő, mely szerint az egyház a házasságot mindenkor a legbensőbb összeköttetésnek tekintette, amely pedig a lelkek legbensöbb ossz- hangzata nélkül, mely a vallási összhangzaton épül fel, nem is lehetséges. Azért az első századok gyakorlatától eltekintve, amidőn még a keresztényeknek nem keresztényekkel (pogányokkal vagy zsidókkal való házassága úgyszólva elkerülhetetlen volt, később az egyház a keresztényeknek meg nem keresztelttel való. házas- ságát meg nem engedte. Ez mindamellett nem isteni, hanem csak egyházi, tehát emberi intézkedésen alapul, mint azt XIV. Benedek 1 bullájában világosan kijelentette, minél fogva az alól, nyomós okból, a pápa föl is menthet, ami azonban csak ritkán szokott történni. Ha két nem keresztény házastárs közül az egyik kérész- ténynyé lesz, a nem keresztény fél felszólítandó: akar-e kérész- ténynyé lenni, vagy a keresztény házastárssal, a keresztény vallás sérelme nélkül (sine contumelia Creatoris), együtt élni ? Ha erre kész, házasságuk érvénye fentartandó. Ha nem, akkor a keresztény fél elválhatik. s magától érthetöleg, új érvényes házasságra léphet. Arra a kérdésre, vájjon mely mozzanat bontja fel e két félnek házasságát: az elválás mozzanata-e, avagy az újabb érvé- nyes házasságkötés mozzanata ? megfelelt XIV. Benedek pápa. a S. Congr. Trid. Interpret, ismételt válasza alapján, kimondván, hogy csak akkor szűnik meg a közöttük fennállott érvényes házassági kötelék, amikor a keresztény újabb érvényes házasságra kelt. Míg ezt nem tette, közöttük a fennálló házassági kötelék még mindig érvényben van. Ennek alapján tehát, ha a férj kereszténynyé lett s a nő tagadó válasza következtében zsidó nejétől elvált; ha továbbá a zsidó nő más zsidó férjjel kötött újabb frigyet ; majd azután a zsidó nő is megtért, azon kérdésre: vájjon a most megtért nő melyik férjhez tartozik menni: megtért s még mindig házasságon kívül élő első férjéhez-e, vagy második (zsidó) férjével tartozik-e 1 L. idézve Vogl: Pastor. G. Sakram. d. Ehe. II. 132. §.
