Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 605 mint pl. szüzességére vagy polgári állására, rangjára vonatkoznék, ez a szükséges megegyezést nem rontja le,1 kivéve, a) ha ama tulajdonság a személy természetébe vág [qualitas in personam redundans), pl. valaki az elsöszülött leányt akarja elvenni, akit még nem látott, s helyette a másodszülöttet adják neki; b) vagy ha a tulajdonság a személynek lényeges állapotára vonatkozik, pl. valaki Annát veszi el, kit szabadnak tartott, holott az rabszolganő ; c) ha oly tulajdonságról van szó, melyet lényegileg és vég- célul tűz ki, pl. Máriát kéri nőül valaki, kit egészségesnek tart. holott gyógyíthatatlan beteg. Minden más egyszerű tévedés nem foly be a házasság lényegére, tehát nem érvényteleniti a házasságot. A magyar polgári törvényhozás 1894: XXXI. t.c. 54. íj. szintén a bontó okok közé sorolja a tévedést. 36. §. 2. Szabadság hiánya. Conditio. A conditio (t. i. servilis) mint házassági bontó akadály alatt azt értjük, ha egyik fél másik házasulandó társát szabad- nak véli, holott az lekötött t. i. rabszolga. Ez tehát bizonyos tekintetben tévedés, mint íteiffenstuel kifejti. Mivel a rabszolga nem ura magának, nem rendelkezik maga felől, tehát nem is léphet szabadon örökké tartó frigyre, sem más szabad egyén maga-magát uralma alá nem rendelheti. E házassági akadálynak ma kevés jelentősége van, mint- hogy a keresztény szellem a rabszolgaságot már megszüntette. Érvényes a házasság nem szabad egyénnel is: 1. ha szabad egyén a nem szabad egyénnek ebbeli álla- potát ismeri, pl. kiváltja és vele házasságot köt; 2. ha két lekötött (nem szabad) egyén köt egymással frigyet. Ellenben, ha szabad egyén köt rabszolgaságban levő egyén- nel házasságot, ez nem érvényes. Egyáltalán érvénytelen a házasság, ha valaki a másik házastársnak lekötött (rabszolga) állapotáról nem tudott. Újabb szerzők rendesen feltételt értenek a conditio alatt, tévesen, mert ily feltétel a házasságkötésnél hallatlan a kérész- tény egyházban. A feltétel,‘ melyről a kánonisták szólnak, a házas- ság lényegére és céljára vonatkozik, ahol is felemlítik, hogy oly feltétel, amely a gyermekek születésével vagy a hitvesi hűséggel c. 3. 5. 6. X. 4. 5.
