Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 601 (pogány vagy zsidó) között szándékolt házasság akadályát pedig egyszerűen bontó akadálynak mondotta, amelynél fogva az ily házasság semmisnek tekintetett. Azonban, midó'n később a protestantizmus mindinkább elterjedt és keresztény-katholikus viszonyba lépett protes- tánssal, vagy az a veszély támadt, hogy a keresztény- katholikus fél hittagadás kisórtésébe fog esni, hogy jegye- sével egyesülhessen, vagy a házastársak között szükséges szeretet törvényét kell vala lábbal tapodniok. Minél fogva az egyház, mint gondos anya. bölcs előrelátással, meg- engedte és tűrte, de nem helyeselte a vegyes házasságot, de mindig csak azon biztosítók mellett, hogy a gyermekek mind a katholikus vallásban neveltessenek, az akatholikus fél katholikus házastársát vallása szabad gyakorlásában nem háborgatja, és a katholikus fél Ígéri, hogy törekedni fog, hogy az akatholikus félt az igaz hitnek megnyerje. Ily feltételek mellett egyezett bele VIII. Kelemen pápa a lotharingiai hercegnek navarrai Katalinnal, VIII. Orbán pápa Mária Henriettának I. Károly angol királylyal, XI. Kelemen Fülöp Ernő Hohenlohe hercegnek protestáns nővel kötött vegyes házasságába. Később az egyház nyomasztó viszonyok kényszerítő hatása alatt a lehető eszközöket használta fel e baj orvos- lására. Egyik eszköz abban állott, hogy elismerte érvényes- nek az oly országokban, melyekben a trienti házasságkötési formát érvényre juttatni nem lehetett, a merőben a polgári törvénykezés követelményei szerint kötött vegyes házas- ságot. E kedvezményben részesíté XIV. Benedek Hollandiát és Belgiumot.1 Azonban megjegyezzük, hogy e kedvezmény csupán hallgatagon más országokra vagy tartományokra ki nem terjeszthető, hanem csupán határozott pápai enge- délylyel nyerhető meg. Ugyanily kedvezményben részesíti XIII. Kelemen Quebecet és Canadát 1764-ben, a boroszlói egyházmegyét 1 Declaratio cum instructione super dubiis respicientibus matri- monia in Hollandia et Belgio contracta.
