Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
556 DR. EHRHAED ALBERT. tapasztalat, a keresztény eszmék növekvő megvalósítása és a műveltségnek ez által elért előhaladása megtanítottak, hogy ezen hódítások a keresztény hittérítői munkásság igazi esz- menyének nem feleltek meg, bármily jószándékból is tör- téntek, s bármily könnyen érthető is, hogy ezt az eljárást kisebb műveltségű népeknél alkalma zhatónak vélték. Az egyházak jövendő egyesítése ép oly kevéssé lehet a diplomácia műve, a hit dolgaiban ugyanis nincs sem adás- vevós, sem cserebere-politika. Miért is senki se fogja ránk. hogy Ausztria-Magyarországban a keleti keresztényeknek eddig is már élvezett egyházi és politikai szabadságát szű- kebb korlátok közé kívánjuk szoríttatni. Sőt inkább az a kívánságunk, hogy ugyanazon előnyökben részesüljenek, mint a Rómával egyesített egyházak. Egyébként létszámuk- hoz viszonyítva sokkal bővebben részesülnek az istentisz- teleti célokra szánt államsegélyben, mint az egyesültek vagy a latin szertartásúak. Köszönettel tartozunk az osztrák és a magyar kormányzatnak azért, hogy az egyesülteknek oly létföltételeket biztosított,• amilyenek egy államban sínese- nek. Ez az eljárás homlokegyenest ellenkezik azzal a bánás- móddal, amelyben Oroszország az egyesülteket részesítette, és ebben az ellentétben nyilvánul az egész kulturális különb- ség egy kath. alapelvektől áthatott állam és oly ország között, amelyet még egészen cesaropapistikus eszmék tar- tenak fogva. Különösen tanulságos a hajdani Lengyelország orosz uralom alá került részeinek sorsa azokéihoz hasonlítva, amelyek a Habsburg uralkodóház szelíd kormánya alá kerültek. Amíg ott elnyomatás után elnyomatás érte őket, mig végre egyházi szervezetüktől teljesen megfosztotta k,"; addig mind Ausztria, mind Magyarország meghagyták e szer- 46 46 Y. ö. Leiden und Märtyrertum der Polen durch die Russen, oder Russland und die unierte griechische Kirche . . .« angol eredeti után ford. Schädling O. Regensburg 1877.; Martinov: »Le plan d’abolition de l’Eglise grecque unie, Etudes religienses«. 3. köt. 1 kk., 4. köt. 268 kk.; Pelesz J. : »Geschichte der Union der ruthenischen Kirche mit Rom«. Becs, 1878—80. 2 köt.; Likovski: »Geschichte des allmählichen Verfalls der linierten ruthen. Kirche im XVIII. und
