Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 553 az egyetlen jelenség a kath. egyháznak a keletivel való békés együttélésére, ez utóbbinak kettős elágazásában: úgymint görög-keleti43 és mint görög-egyesült egyház.48 Már pedig Ausztriában és Magyarországban a katholicismusnak tete48 1890. dec. 31. Ausztriában 544,739 görög-keleti és 1275 örmény volt; Magyarországban pedig 2.633,491 görög-keleti. Ezek négy, egy- más mellé rendelt metropolitaságra oszlanak, t. i. a karlovitzi-, nagy-szebeni-, csernovitzi- és szerajevóira (alapíttatott 1887. Bosznia és Hercegovina részére). V. ö. Jericek: »Actenmässige Darstellung der Verhältnisse der griechisch nicht unierten Hierarchie in Oester- reich«. Bécs, 1861. ; Schaguna A.: »Geschichte der griechisch-orien- talischen Kirche in Oesterreich«. Eordították Boiu Z. és Popeszku J., Nagyszeben 1862.; Picot E. : »Les Serbes de Hongrie«. Prága, 1873. 401—435. old.; Radio E.: »Beiträge zur Geschichte der serbischen Kirche im XVIII. Jahrhundert«. Versec, 1877.; »Die Verfassung der orthod.-kath. Kirche bei den Serben in Oesterreich-Ungarn«. Versec, 1880—1888. 2 rész; »Die Verfassung der orthod.-serbischen und orthod.-rumänischen Particularkirchen in Oesterreicb-Ungarn, Ser- bien und Rumänien«. I. könyv, Prága, 1880. (a karlovitzi egyházról) ; »Die orthodox-oriental. Particularkirchen in den Ländern der unga- rischen Krone«. Budapest, 1886.; Vehring Fr. H.: »Lehrbuch des kath., orient, und protest. Kirchenrechts«. 3. kiadás, Freiburg, 1893. 365—375. old. (az irodalmat illetőleg v. ö. a 22—26. old.); Milas N. : 'Das Kirchenrecht der morgenländ. Kirche nach den allgemeinen Kirchenrechtsquellen und nach den in den autokephalen Kirchen geltenden Specialgesetzen«. Ford. Pessiö A. R., Zára, 1897.; Cali- nescu M.: »Normalien der Bucovinaer gr.-or. Diöcese (v. 1777—1882)«. Csernovitz, 1899. 3 köt. 13 Ausztriában : 1. A lembergi görög szertartási! rutén nyelvű •egyházprovincia. Magában foglalja a) a halics-lembergi 1.078,600 lélekkel biró érsekséget; b) a przemysli püspökséget, 1.007.600 lélek- .számmal (amellett van egy plébániája Krakkóban 2000 lélekkel), és <c) a stanislavov-i püspökséget 854,050 lélekkel. 2. A lembergi örmény érsekség 3880 lélekszámmal. — Magyarországban : 1. a 3 rutén püs- pökség a) az eperjesi, lélekszáma 163,520; b) a munkácsi, lélekszáma 413,500; c) a körösi 23,000 lélekkel Horvátország-, Szlavónia- és Dalmáciában, meg Bács-Bodrog megyében. 2. Román püspökségek: a) a gyulafehérvár-fogarasi 406,330 lélekkel; b) a nagyváradi, lélek- száma 110,200; c) a lugosi, lélekszáma 81,900; és d) a számos-újvári 407,000 lélekkel (ebben van még 1600 egyesült örmény is). Összesen : 4.553,180 egyesült. — V. ö. Malinowski: »Die Kirchen- und Rechts- Satzungen bezüglich des griech.-kath. Ritus der Ruthenen in Gali-
