Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 535 t. i. a melhita.1'־' a maronita,20 a syr21 patriárkaság, a babyloni kaid32 s végre az 1895-ben szervezett kopt-alexandriai28 patriárkaság Egyiptomban. A patriárkaság a konstantinápolyi egyházmegyén kívül magában fog- lalja a két török, egyiptomi, orosz-örményországi érsekséget (Sivast, a régi Sebastét és Tokatot, melyeket azonban egyesítettek) s a követ- kező tizenöt püspökséget: Adana, Aleppo, Amida, Angora (a régi Ancyra) Cäsarea Kappadociában, Erzerum, Karputh, Karask, Mardin. Melite, Musch (alapította XIII. Leó), Prusa, Trapesunt, Alexandria, Artuin orosz Örményországban. Ispahan egyházmegye, mely egész Persiára kiterjed, nem tartozik a patriárkasághoz, de ennek befolyása alatt áll. Az ausztriai, orosz és itáliai egyesült örmények szintén nem tartoznak a patriárkasághoz. — A katholikus örmények száma 1890-ben mintegy 93,970 lélekre rúgott. V. ö. Vernier : Histoire du patriarchat arménien catholique. Lyon, 1891.; W. Köhler: Die katholischen Kirchen des Morgenlandes. Darmstadt, 1896. (Adatok az egyesült- keleti egyházak alkotmányjogához); Silbernagl: Verfassung und gegenwärtiger Bestand sämmtlicher Kirchen des Orientes. Lands- hut. 1865. — O. Werner: Orbis terrarum catholicus, Freiburg, 1890. : Katholischer Kirchen-Atlas, Freiburg, 1888. I־ Egyházjogilag XIV. Benedek 1743. dec. 24. kiadott konsti- tucióján alapszik. Négy pátriárkái egyházmegyét, ú. m.: Antiochiát, !Konstantinápolyt, Alexandriát és Jeruzsálemet; öt érsekséget: Aleppo, Brusa-Hauran (Bostra), Damascus, Homs (Emesa), Tyrus és hét püspökséget: Beirut-Gibail, Caesarea-Philippi-Paneas, Baalbek (Helio- polis), Saida (Sidon), Ptolemais, Tripoli. Zahleh (Farzul, Marianne) foglal magában. — Egyenesen a pátriárkától függ a négy pátriárkái egyházmegye és Damascus. — Székhelye a Libanonon van, az egykori Ain-Traz kolostorban. — A lélekszám: 140,000. V. ö. A. d’Avril: Les •Grecs Melkites, Rév. de l’Orient chrétien 3. (1898.) 1. kk., 265. kk. 30 1182. óta áll fönn. — Egyházjogilag az 1743-ban a Libanonon tartott nemzeti zsinat határozatain épült fel. — A pátriárka a Libanon hegyén levő Kamöbin kolostorban székel. — Hat érsekséget, ú. m.: Aleppo, Beirut, Cyprus, Damascus, Tyrus-Sidon, Tripolis és Baalbek meg Gibail-Botyris pátriárkái egyházmegyéket foglal magában a patriárkaság. — A lélekszám : 300,000 köztük 400 pap. V. ö. Schnnrrer : Die maronitische Kirche. Archiv für alte und neue Kirchengeschichte. 1. (1814.) 32. kk.; I. Debs: Les Maronites du Libán, Paris, 1875. 31 1783-ban szervezték. A pátriárka székhelye: Mardin, Mezopo- támiában. Területe : három érsekség, Bagdad, Damascus, Homs (Emesa) ; hat püspökség: Aleppo, Beirut, Diarbekir (Amida), Gezira, Mardin és Mossuk A lélekszám mintegy 40,000-re rúg, köztük 100 pap működik. -íPisani nyomán. L. 261.) 41*
