Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
522 DR. EHRHARD ALBERT. az állapot. Azon számosak közűi, kik 1798 —1898 részben ismételten a pátriárkái széken ültek, csak hat, névszerint Y. Gergely (1818—1821), II. Jenő (1821—1822), Y. Anthimos (1841—1842), III. Meletins (1845), IV. Germanus (1852—1858), II. Joakim (1873—1878) halt meg mint konstantinnápolyi pátriárka, mialatt a szók 34-szer változtatta tulajdonosát/ Mennyire máskép tűnik föl a történelemben római pupastuj! Nyugoton sem egyszer gyűlt ki a harc a császár- ság. világhatalma ellen, mely a pápaságot szolgájává akarta tenni, a Hohenstaufok ideje óta egész az ismeretes egyházi zavarokig századunk elején. Itt is megpillantjuk a mély megaláztatás idejét, látunk alakokot, kik feladatukkal nem tudtak megbirkózni. De ha egészében tekintjük a pápák sorát, dicsőséggel teljesnek■ mondhatjuk azt, mely a világ- történetben páratlan a maga. nemében. A középkor nagy pápái nem hajoltak meg a hatalom előtt, hanem fölvették a harcot, melyet a császárok rájuk erőszakoltak. Férfiasán és bátran megküzdöttek a régi római állameszme alapelvé- vei, melynek a kereszténységben nem volt létjoga. a nagy tömegek leigázásának elvével egyesek uralmi vágyának kielégítésére, mely a kereszténységben az emberek egyenlő- ségének kihirdetése által legyőzetett, a hatalom mint a szabadság és jog ura, gúnyára van a kereszténységnek. Ok bebizonyították, hogy valódi utódai azoknak, kik a kereszténység első napjaiban a hallatlan, de egyedül szabadító szót kimondták: »Inkább kell Istennek engedel- meskedni, mint az embernek.« Ók az egyház szabad- ságát és a vallási meggyőződés jogát diadalra juttatták és őnélkülük a kereszténység legfőbb javait a hatalom vas keze összezúzta volna s azért az ő győzelmük nem a szemé- lyes uralomvágy műve, bár konkrét esetekben emberi gyönge- ségeknek voltak alávetve. A bátorság és kitartás, melylyel az elvekért küzdöttek־, midőn világi eszközöktől csaknem 8 8 Vesd össze J. Gedeon Manuel, JIu roittu/iy.oi nívaxti, Konstanti- nápoly, 1884. (rövid története a konstantinápolyi pátriárkáknak András apostoltól [!] egész III. Joakim lemondásáig 1884.) Kyriades A. Bio- medes 'r.xxlrpinaziy.ri 7aioom, 3. köt. Athén. 1898. (1453—1897.)
