Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 519 eljárás volna egyedül őket tenni • a szakadásért felelősekké. A kényes kérdés, hogy e sajnálatos eredmény lótrekozásá- ban melyik részre esik a személyes bünsúly nagyobb része, már eleve hamisan van fölállítva; félreismeri ugyanis a XI. század eseményeinek, mint egy hosszú fejlődés vég- eredményének tulajdonképeni jellegét, mely végelemzésben nem egyes személyek, hanem a művelődési tényezők hosszú sorának műve, melyek megegyeztetése annyi szellemi erőt s az egyház szükségleteire nézve az igazi értelemnek oly magas fokát kívánta volna, milyennel abban az időben sem Kelet, sem Nyűgöt nem rendelkezett. Világosabban tűnik elő a keleti egyházszakadás jellege annak következményeiben, mint okaiban. Ezek azt mint a legáldatlanabb események egyikét tüntetik föl, melyek Isten egyházát a földön valaha érték; áldatlan volt úgy Nyugotra, mint Keletre nézve. Nyugotra nézve a leghathatósabb művelődési elemek mentek veszendőbe az által, hogy megszűnt a békés és foga- natos eszmecsere a görög egyházzal, mely elevenebb össze- köttetésben maradt a nagy egyházatyák korával, mint az egészen más műveltségi viszonyok közé került Nyűgöt. E békés közlekedés helyébe lépett a Kelettel folytatott theologiai küzdelem, s ebben sok erő ment veszendőbe, mely más feladatoknak nagyobb haszonnal szolgálhatott volna. Mennyire megnövekedtek volna a középkori nagy zsinatok külső fényben, belső tartalomban s gyümölcsözésben az egyházra nézve, ha a keleti püspökök a nyugotiakkal egyet- értve vették volna tanácskozás alá a nagy feladatokat, me- lyeket a kereszténységnek azokban a századokban meg kellett oldania! Mennyivel máskép alakult volna a keresztes hadjáratok nagy mozgalma, ha a frank lovagok a bizánci birodalomban testvéri szeretetre s hathatós segélyre leltek volna! Az áldásos befolyás nagysága, mely az egész kérész- ténységnek a keresztény név örökös ellensége elleni egyesü- léséből származott volna, legjobban a művelődés előmozdí- fásából becsülhető meg, melyet Nyűgöt a keresztes moz- galomból nyert, dacára hogy annak alapgondolata és legfőbb 40*
