Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál
DRÁMAI KÖLTÉSZET ÉS SZÍNHÁZ A ZSIDÓKNÁL. 423 Az első ־héber nyelvű színművet a portugáliai szárma- zású Pengő József írta Amsterdamban 1668-ban. Címe »Asziré Tikvá« (יריסא הוקת = A remény foglyai). E három felvonásos allegorikus dráma színpadra nem való. Tárgya a szabad akarat győzelme a testi vágy fölött. A szabad akarat mint király, a testi vágy pedig mint szép ifjú (Cupido) van személyesítve. Az egészet túlzott páthosz, a hasonlatul hasz- nált képeknél a képzelet szertelensége s a szójátékok túlsűrű használata jellemzi. Yoltaképen tehát megfelel a keresztény u. n. morálitásoknak. — Megjelenése nagy örömet idézett elő a tudós zsidóság körében. Kitűnik ez a szerző két zsidó kortársának, kik latin költők is voltak, műveiből. Az egyik, Jehuda Dániel, lelkesen üdvözli a fiatal színműírót s egy latin epigrammában a héber színműírók úttörőjének nevezi. Sóssá J. O. pedig ezen szavakban adott kifejezést örömének: Tandem Hebraea gravi procedit Musa cothurno. Primaque felici ter pede pandit iter. Említésre méltó még e században Zakutó Mózes is, ki mint a Spanyolországból száműzött zsidók ivadéka katholikus papok a latint, Orosz- és Lengyelországban s részben Palesztinában a héber nyelv ismerete nemcsak a tudósok, hanem a zsidó nép közt is el van terjedve. Hogy mennyire kultiválják e nyelvet még manap is, bizonyítják egyrészt ama számos héber (történeti, költői, sőt természettudományi) munkák, közéleti célokra szánt leve- lezö könyvek, melyek évenkint napvilágot látnak, másrészt az e nyelven szerkesztett időszaki sajtó. Legelterjedtebb héber nyelvű újságok ezek: Hammelicz (ץילמה = A Tolmács), megjelen Pétervárott; Haczczefirá (הריפצה = A Koszorú), megjelen Varsóban; Hajjehudi (ידוהיה = A Zsidó), megjelen Londonban, és az elsőrangú Hammagid (דיגמה = A Tudósító), megjelen Krakóban. — Érdekes tudni azt is, hogy az anglikánok zsidó-missiótársulata londoni kápolnájában héber nyelven tartja keresztény istentiszteletét, mely célból a »Common Prayer Book« cimü ima- és szertartásoskönyv héber nyelvre van lefordítva; címe: רדס הלפתה יפנ גהנמ תלהק חישמה לש תנידמ דנאלגנע דנאלריאו. De még figyelemre méltóbb, hogy a zsidó missionárius Rabbinowitzsch pár év előtt héberül prédikált Oroszországban a zsidók között. V. ö. Huber L. Jézus Krisztus és apostolainak nyelvéről. Pa- lesztina nyelvi viszonyainak vázlata a babiloni fogság idejétől. Buda- pest, 1895. 38—55. old. Kapható a szerzőnél Kalocsán. Ara 70 kr. 34*
