Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál
DRÁMAI KÖLTÉSZET ÉS SZÍNHÁZ A ZSIDÓKNÁL. 413 Composition des Ganzen, bei dem Mangel an plastischer Anschaulichkeit, bei der Häufung von Bildern, die mit dem Überwiegen subjectiver Erregtheit, wie sie dem Semiten eigenthümlich ist, enge zusammenhängt, an und für sich grossen Schwierigkeiten unterliegt und daher in mannig- fachster Weise vorgenommen wurde.« 1 Jób könyvének és az Énekek énekének formája és szer- kezete tehát legalább annyit bizonyít, hogy igenis alkothatott volna a zsidó költői képzelet is drámát, ha nem tartja vissza vallása s ha egyáltalában a nyilvános játékok dívtak volna a régi zsidóknál. Ámde ezek nemcsak nem dívtak, hanem midőn még sokkal később, a Kr. e. II. században a szeleuczidák szír uralma alá jutottak s e görög kulturfejedelmek erőszakosan hellenizáló törekvéseik sikereinek biztosítása végett a görög játékokat is, főként a gimnáziumokat meg akarták honosítani Palesztinában, a zsidók zöme hatalmasan ellenállt, mert ebben is erkölcseiket megmételyező s ősi hagyományaikat s nemzeti- ségöket veszélyeztető intézményt látott. Tény azonban — hisz a Makkabeusok könyvei és Plavius József tanúságot tesznek róla — hogy voltak e korban kivételesen olyan zsidók, előkelők és nem előkelők, kiknek a mozaizmus, mint valami nyűg, már terhes volt, mert vallásuk gyűlöltté tévé őket a külföldiek előtt és sok ellenséget szerzett nekik. Ezek, mert nagy előnyökben, kedvezményekben részesültek a szírektől, valósággal fitog- tatták, mennyire lettek hasonlókká azokhoz szokásokban, ízlésben, erkölcsökben. Ámde, bár tény az is, hogy épen egy bitorló főpap, Józsua (görög nevén Jázon) volt az első, aki a hit hű nép botrányára Jeruzsálemben gimnáziumot építte- tett a zsidó ifjak számára,2 mégsem volt kedvező talaja Palesztinában a nyilvános játékoknak. Mert mihelyt a Makkabeusok legyőzték és kiverték a szíreket s így körül- belül egy századra kivívták függetlenségüket, szabadságukat, 1 Schegg P. Biblische Archäologie. Nach seinem Tode herausge- geben von J. B. Wirthmüller. Freiburg i. Br. 1887. 884. old. 9 I. Makk. 1, 15. és II. Makk. 4, 9. s köv.
