Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Kudora János: Magyar egyházi szónokok
MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK. 385 hogy e tárgyak már önmagukban is beszédesek, mégis a helyes kidolgozás a hatást fokozhatja, a helytelen pedig kisebbítheti. Pázmány érdeme és örök dicsősége, hogy ezen beszédtárgyak hatásos s alapos kidolgozásában a francia nemzet nagy egyházi szónokait, Bossuet-et és Bourdaloue-t időben megelőzte, szépségben pedig magát velük egyen- rangúvá tette. Pázmány az utolsó ítéletről mondott beszédét két részre osztja; az elsőben szól az utolsó Ítélet okairól s megelőző jeleiről, a másodikban kifejti, hogy miért rendelte Isten Jézust ezen ítélet bírájává. Az ítélet okait az ítélendő ember s az ítéletre szálló Isten részéről veszi így: »Egyik ok az, hogy az Isten szol- gáinak tisztessége megadassák és a gonoszok gyalázatja kitudódjék. Mennyiszer történik, hogy az istentelen és az örök kárhozatra vettetett emberek testét fényesen, gazda- gon és böcsületes pompával temetik; szép külső koporsók- kai, dicsőséges emlékekkel tisztelik. Másfelül a hívek teste vagy a földszinén bűzhődik . . . vagy nyársakban száraz- tátik ? Mennyiszer vagyon, hogy világon éltekben az igazak sok méltatlan gyalázatokat, titkos rágalmazásokat és ítéle- teket szenvednek . . . Másfélül a képmutatók, álorcával béfedezvén rútságokat és sok titkos gyalázatjokat rejteget- vén, igaz és istenes embereknek ítéltetnek. Hogy azért, amely test együtt fáradott a lélekkel, vagy az Isten szol- gálatjában, vagy az ördög munkáiban, együtt vegye tisz- tességét vagy gyalázatát cselekedeteinek; hogy az igazak tisztessége egész világ előtt megadassák és az istentelenek gonoszsága gyalázatos kisebbséggel ostoroztassék: szükség, hogy az utolsó napon megítéltessenek, mindenek láttára... nem mind tiszta volt, ami szép szint mutatott; nem mind igaz volt az ártatlanok gyalázása és rágalmazása. Amit lemonya 1 vagy vereshagyma levével írnak papirosra, meg- nem látszik, de ha tűzhöz tartjuk és egy kevéssé meg- pirosítjuk, igen szépen elolvashatni. Mi most irton írunk citrom.
