Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje
AZ ÁLLAMI TÖRYÉXYEK KÖTELEZŐ EREJE. 329 praesumptiót kelt, és mintegy kijelentése annak, hogy a tárgy súlyos kötelezésre alkalmas, és azért rendesen figye- lembe veendő, annál is inkább, mivel a törvényhozó célja és indító oka sokszor ismeretlen. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy valamely, magában véve jelentéktelennek látszó tárgy, ha bizonyos célra vagy bizonyos alkalommal rendel- tetik el, gyakran fontos lehet. Mindazonáltal, ha a tény ellenkezik a praesumptióval és nyilvánvaló volna, hogy a tárgy nem jelentékeny, sem nagymérvű kötelező erőre nem méltó, nem támad a szándékolt kötelezettség. Miután a jelentéktelen tárgyú törvény a törvényhozó szándéka ellenére is soha sem kötelezhet halálos bűn terhe alatt, kérdés, mi a sorsa az ily törvénynek, 11a már meg- hozták? épenséggel nem kötelez-e, vagy talán mégis, bocsa- natos bűn terhe alatt? Úgy látszik, hogy egyáltalán nem kötelez, mert igazságtalan, és azért megszűnt törvénynek lenni. Yalószinűbb azonban, hogy kötelez annyira, ameny- nyire a tárgy kötelezni képes, tehát bocsánatosán. Két dől- got kell ugyanis az ilyen törvényben megkülönböztetnünk: 1. hogy általában valami el lett rendelve; 2. hogy ezzel a dologgal bizonyos kötelezettség vagy büntetés jár. Az első rész nem igazságtalan, föltéve, hogy a tárgy egyáltalán törvény anyagát képezheti. A másik rész ez esetben, mely- ről szólunk, igazságtalan. A törvény tehát semmis a máso- dik részt illetőleg, érvényes azonban az első részre nézve, mely igazságos és elválasztható a másiktól; érvényes azon elvnél fogva: Utile per inutile non vitiatur. Felfogásunkat nem rontja le azon ellenvetés, hogy a tör- vényhozó szándéka föltételes, úgy, hogy nem is akar párán- csolni, ha nem kötelezhet oly mérvben, amint akarná. Ellen- kezőleg, a törvényhozó föltétlenül oka parancsolni, és miután többre kötelez, mint amennyire képes, következőleg legalább is annyira akar kötelezni, amennyire lehet. Az ily törvény e szerint érvényes a tárgynak megfelelő kötelezettség erejéig. ß) Amint láttuk, a törvényhozó szándéka nem érvé- nyesül az esetben, ha felülmúlja a tárgy képességét és súlyosabban akar kötelezni, mint amennyire a tárgy köte
