Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje
AZÁLIAMI TÖRVÉNYEK KÖTELEZŐ EREJE. 327 kell indulnunk. A kötelezettség foka ugyanis nem maradhat meghatározás nélkül, és mivel ez máshonnét nem vehető, azért a tárgyhoz, annak fontosságához vagy jelentéktelen- ségéhez alkalmazkodik. Ha a tárgy fontos és a törvény föltétien parancsszóval hozatott, akkor halálos a kötelezett- ség. Ilyenkor úgy vétetik a dolog, mintha a törvényhozó a tárgy természetének megfelelően akarna kötelezni. Praktikus értéke most csak az első és második mód- nak van, mert most az állami törvényhozóban csak ezt a két szándékot lehet feltételezni. A másik két mód csak elméleti eshetőség. c) A harmadik móddal eljutottunk azon érdekes, de szövevényes kérdéshez, hogy a törvényhozó szándéka meny- nyiben befolyásolja a kötelezettség fokát, melyet különben a törvény tárgya ír elő. Midőn a törvényhozó szándéka határozatlan, pl. az a) és b) esetben, akkor a tárgy dönt. Ha azonban a törvényhozó szándékát határozottan kör- vonalozza, akkor ezen kifejezett szándék változást idéz elő a törvény tárgyában, és így a kötelezettség fokában is. De csak oly változást, amilyen a törvényhozó hatal- mában áll. Nem zárhat ki minden lelkiismeretbeli kötele- zettséget a törvényből. Ha tehát a törvényhozó azt mon- dana, hogy törvényével egyáltalában nem akar lelkiismeretben, vagyis bűn terhe alatt kötelezni, hanem csakis büntetés terhe alatt, a törvényhozó szándéka csak a parancsolt vagy tiltott cselekedetre vonatkozhatik, azaz törvényének egyik részére; a törvény másik része, a kiszabott büntetés elviselése, szükségszerűen lelkiismeretben kötelez, a törvény- hozó akármily kijelentése ellenére. Itt a szándék hatalma megszűnik; az egész törvényből lehetetlen kizárni a lelki- ismeretben való kötelezettséget. Képtelenség elgondolni olyan törvényt, mely lelkiismeretben egyáltalán nem kötelezne. d) Azon esetben, ha a törvényhozó kijelenti, hogy szi- gorúan halálos bűn terhe alatt akar kötelezni, vagy csak bocsánatos bűn terhe alatt, és ha ezen szándéka megegye- zik a törvény tárgyának természetével, azaz, ha a tárgy is fontos vagy jelentéktelen, akkor a kötelezettség meghatá28*
