Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
34 DR. SZILVEK LAJOS. hogy állammá tudta egyesíteni az elfoglalt tartományokat. És ezt az erőt a katonai képzettség, a szoros összetartás, a számító élelmesség adhatta csak meg nekik. Mindazonáltal tudvalevőleg a visszavonás nagyon régi hibája a magyar jellemnek és lélektanilag abban leli kielégítő magyarázatát, mivel a magyar büszke, érzékeny, könnyen lobbanó terme- szetű és a kimondott szót, az egyszer bár hevében elfoglalt álláspontot nem egykönnyen adja fel. A szakadást, egyes csapatoknak idegen hatalomhoz való átcsapását természete- sen az önfentartási ösztön világoslátásával, mint tette azt Attila is a maga idejében, szigorúan tiltották, véresen bőszül- ták meg a magyarok is; még inkább a zendüléseket magá- ban a nemzet testében. Csakhogy naturam nec furca. Aztán az is kétségtelen, hogy mikor őseink megszállták mai hazánk földjét, korántsem bukkantak valami jól szervezett, erős ellenfélre. Az ország keleti része gyéren volt népesítve, s az itt lelt szlávok teljesen szervezetlenek. Nyugaton ugyan a morvák és németek ellenállhattak volna; ámde ezek egy- mással veszekedtek s a morvák szívesen hajlottak a pogány magyarok felé. Végre a honfoglalás vagy helyesebben meg- szállás életbevágó pillanata nyilván nagyon alkalmas volt arra, hogy visszaszorítsa a magyarok pártoskodási visz- ketegét. Őseink jellemének fényoldala gyanánt felemlítik az órtelmességet, a higgadtságot, a kedélyességet, a bőkezűsé- get, a vendégszeretetet, a vitézséget és a szabadságszeretetet.1 feljegyzése, amely szerint 20.000 lovassal indultak a magyarok had- járatra. Minthogy az akkori viszonyok között a vitézek nagyobb része alig távozhatott a sátrak- és a nyájaktól, fegyverfogható férfiú lehe- tett vagy 40—50.000. Ebből kiindulva az egész nép számát tehetni vagy 250.000-re. Adjunk ezekhez még ugyanennyi rabszolgát, s látni való, hogy 78 millió lehetett annak a magyarságnak a száma, amely a mai Magyarországon letelepedett. 1 V. ö. Ipolyi, Magyar mythologia ; Kállay, A pogány magya- rok vallása; Csengery és Barna F. idevágó tanulmányai; Kovács Sándor, Őseink pogány vallása; Franki, A magyar nemzet művelt- ségi állásának vázlata az első fejedelmek korában; Szalay L., Magy. Tört, I.; A Magyar Nemzet Története (Millenáris kiadás) I. stb.
