Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje

298

SZÁNTHÓ GÉZA.

indítliat vizsgálatot és nem ítélhet. Az állam sem ítélhet másnak lelkiismeretéről és felőle nem indíthat vizsgálatot.

Végre senki sem köthet oly fórumban, melyben nem oldozhat, mivel e két fogalom: »kötni és oldozni« correlativ, összefügg egymással. Az állami törvényhozó nem oldozhat fel lelkiismeretben, nem bocsájthatja meg azon bűnt, mely bűn Isten előtt is; tehát nem is kötelezhet bűn terhe alatt Isten előtt és így lelkiismeretben sem.

Kálvin, bár az anabaptisták ellen bizonyítja, hogy az állami törvények, az Ítélkezés, sőt a halálbüntetés is szűk- ségesek, mégis azt állítja, hogy az állami törvények nem köteleznek lelkiismeretben. Ugyanezt tanították előtte már Grerson és Almain jogtudósok. Érveik részben megegyeznek a fönt elősorolt ellenvetésekkel:

az állami hatalom földi hatalom; semmi köze tehát a lelkiismerethez ;

az állami törvények célja a külső béke és biztonság; a fejedelem nem ítélhet az ember benseje fölött; a fejedelem nem sújthat lelki büntetéssel, tehát nem is kötelezhet lelki büntetés terhe alatt;

nem oldozhat, következőleg nem is köthet; ilykép ugyanazon bűn kétszer büntettetnék, először itt a földön, másodszor a túl világon;

az elöljárónak többnyire nincs is szándékában bűn terhe alatt kötelezni;

inkább kell megszegnünk a legfontosabb állami tör- vényt, mint a legcsekélyebb isteni törvényt. A csekélyebb isteni törvény csak bocsánatos bűn terhe alatt kötelezvén, az állami törvény egyáltalában nem kötelez. Mert ha bűn terhe alatt kötelezne, főleg halálos bűn terhe alatt, akkor inkább kellene a halálos dolgot kerülni, mint a bocsánatost.

2. A katholikus tan.

Mindezzel szemben fölállítjuk a katholikus jogbölcse- let tételét: Az állami törvények lelkiismeretben köteleznek.

E tan alapja azon felfogás, hogy az állami törvény a természeti törvényből ered; nem egyéb, mint az államra,