Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
28« DR. RÉZBÁNYA Y JÓZSEF. 23. §. — c) A házassági akadályok kip u hatolás a. A jegyesek vizsgálatának további célja még általá- ban: nem forog-e fönn valamely házassági akadály, amely miatt érvénytelenül, vagy meg nem engedett módon köt- tetnék meg a házassági frigy ? A lelkipásztornak azért jól kell ismernie az összes gátló és bontó akadályokat s röviden át kell futnia vala- mennyin, hogy meggyőződjék róla: nincs-e itt egyik, vagy másik csakugyan szóban ? Evégből meg kell a jegyeseket külön-külön, tanuk nélkül, kérdeznie, mindegyiknek lelkére kötvén, hogy lelki- ismeretesen és őszintén nyilatkozzék: nincs-e tudtával, kö- zötte és jegyese között valamely egyházi akadály? Hogy szabadon, minden befolyás, vagy erőszak nélkül adják-e beleegyezésöket ? Nem igórt-e másnak házasságot, és hogyha igen, vájjon ezen eljegyzés jogszerűleg fel van-e bontva ? Vájjon nem kötött-e éppen a jelen jegyesnek valamely elsőfokú vérrokonával eljegyzést? Vájjon nincs-e vala- melyiknek szüzességi, vagy szerzetbelépésre vonatkozólag tett fogadalma? Nem áll-e útjokban vér- vagy lelki rokon- ság, vagy sógorság, vagy — amit csak akkor szabad kér- dezni, ha alapos gyanúnk van rá — a vétség akadálya ? Ne egykönnyen engedje el a lelkipásztor — a férfiúnak — a kérdést: nem áll-e útjában valami sógorsági akadály ex copula illicita habita cum sorore sponsae ? A nőt igen bajos megkérdezni: nincs-e sógorságban jegyesével ex copula illicita cum fratre sponsi ? Mert a nőnél a szemérem oly nagy szerepet játszik, hogy épen e miatt könnyen zavarba jő és tagad. Ép azért a legnagyobb tapintatra van szűk- ség, hogy a lelkipásztor e tekintetben célt érjen. Részünk- ről azt tartanók jónak, hogy a lelkipásztor a nőjegyestől, négyszem között csak azt kérdezze meg: nem vonzódott-e jobban jegyesének valamelyik fivéréhez ? S ha a lelkipászvol. I. col. 218. seq. Cateeh. Rom. P. II. c. VIII. 11. 30., 31., 32., 38. Idézve Ambergeriiél. Past. III. B. II. Abtli. 135., 13«. 11.