Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Irodalmi értesítő

irodalmi értesítő.

311

melynek írója igen ügyesen oldotta meg azt, amit újabban »a nagy közönség igényeihez mért« irodalmi genrenak szó- kás nevezni. Tudományos alapon készült, élvezetes, érdek- feszítő olvasmányt kaptunk sz. Bernát életében és műveiben.

A művet, melyet sz. Bernát sikerült képe díszít, a Hornyánszky-féle nyomda szépen és ízlésesen állította ki.

Budapest. Crescens.

Dr. Balits Antal, kanonok, theol. tanár stb. Győrött: Jézus Krisztus, isteni Megváltónk élete. A négy evangéliumból időrendben összeállította és magyarázatokkal ellátta (Dr.B. A.) Győr, 1899. VI. és 335 old., 8-rét. — Ara: 1 frt.

A szerző már a címlapon világosan feltünteti, hogy nem a szónak más értelmében vett »Jézus óleté«-t, hanem egy evangélium-harmóniát, úgynevezett monotessaront ád olvasóinak kezébe.

A négy evangéliumnak ilyfajta összeegyeztetését, illetve egybeolvasztását tudvalevőleg már a kereszténység első szá- zadaiban megkisérlették. Természetes buzdítást nyújtott erre a négy, de kiváltképen a három első evangéliumnak egy- máshoz való szoros viszonya, majd a meglepő egyezés, majd a kiegészítő összetartozás révén.

Az első, aki — tudomásunk szerint — a négy elbeszélést egygyé olvasztani megkísérlette, Tatianus, szír származású bölcselő, Justinus vértanú kortársa, (Kr. u. 170 k.) volt. Az ő •»Diotessaron«-]khó\ hiányzott az Üdvözítő két nem- zetségtáblája s ama néhány mondat, mely Jézusnak Dávid királytól való származását erősítette. Lehet, hogy Tatianus téves nézeteinek megfelelően egyéb változtatásokat is tett a szent szövegeken. Mindazonáltal gyakorlati használható- sága oly elterjedtté tette, hogy az eredeti evangéliumokat mintegy háttérbe szorította. Theodoretus szerint az Evang. sec. Hebraeos is belekerült s capuai Victor ezért Diapente- nek nevezi. Az ötödik században végre a püspökök jónak látták e mű példányait összeszedetni s megsemmisíteni. El- terjedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Theo-