Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 249 — Hasonlókép conc. Eliberitanum a. 305 in Hispania: femina fidelis, quae maritum fidelem adulterum reliquerit et alterum ducit, prohibeatur ne ducat, si tamen duxerit, non prius accipiat communionem, nisi quem reliquerit prius de saeculo exierit. — Ugyanezt hangoztatja conc. Eorojuliense a. 791. in Italia, conc. Herudfordiense 673 in Anglia, conc. Tri- buriense a. 895. in G-ermania, melyeket rövidség okáért mei- lőzök. Hazánkban a szabolcsi zsinat 1097. sz. László uralko- dása alatt cap. 20. De muliere in adulterio deprehensa. Si quis uxorem suam in adulterio deprehenderit et in judicium statuerit, secundum instituta canonum poenitentia impona- tur, et peracta poenitentia, si maritus voluerit, iterum recipiat; si autem non, quamdiu ambo vixerint, innupti permaneant. Ezzel nem áll ellentétben a 13. fej. u. o., mert mint a sző- vegösszefüggésből is kitűnik, itt arról van szó, amit a fel- irás nyíltan kifejez, t. i. de interfectione adulterae (in ipso actu adulterii deprehensae) mely esetben a férj magát biró- ság előtt igazolni tartozik és újra nősülhet, »de se rationem reddat et si voluerit, aliam ducat« Péterffy, concilia I. 22. A római egyház véleménye mi volt e dologra nézve már a legrégibb korban, kitűnik I. Ince pp. 402—417 hires leveléből ad Exsuperium, Eppum Tolosanum: De his etiam requisivit Dilectio tua, qui interveniente repudio alii se matrimonio copularunt, quos in utraque parte adulteros esse manifestum est. Qui vero uxore vivente, quamvis dissociatum videatur conjugium ad aliam copulam festinarunt, neque possunt adulteri non videri, in tantum ut etiam hae perso- nae, quibus tales conjuncti sunt, etiam ipsae adulterium commisisse videantur, secundum illud, quod legimus in Evangelio — qui dimiserit uxorem suam et aliam duxerit, moechatur, similiter et qui dimissam duxerit, moechatur. Ismeretes továbbá a pápák harca erkölcstelen fejedelmek- kel szemben a házasság szentsége, egysége és felbonthatat- lansága érdekében. A legnevezetesebb példa a kér. ókorból Lothár császár esete, aki Theutberga nevű törvényes felesé- gót elbocsátotta és ágyasával, Waldradával kelt egybe. Két kölni zsinat, Günther kölni érsek és Thietguald trieri érsek
