Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 247 magyarázónak, míg ez igen is sokat. Ami pedig az ellen- feleink által idézett másik elvet illeti: pauciora esse expli- canda per plura, vagyis a rövidebb hely a hosszabb hely szerint értelmezendő, ez nem mindig áll, mert a rövidebb hely tartalmilag többet és világosabban mondhat, mint a külső látszat szerint hosszabb hely; ilyen a mi esetünk is, mert Márk és Lukács szerint nyilván mind házasságtörést követ el, aki feleségét elbocsátja és másikat vesz, ellenben kétes sokak szerint, hogy Máté id. helye szerint is mind házasságtörő-e, vagy csak aki csekély okból bocsátja el fele- ségét, azért mondja már sz. Ágoston de adulter, conjug I. cap. 11. Mátét olvasva még kétségben lehetünk, nem arra nézve, amit mond, hanem amit nem mond és erre nézve a másik két evangélistánál kell felvilágosítást keresnünk. 3° bizonyítjuk az exegetJc. hagyományhói, ex traditione exegerica, Hermas lib. II. mand. 4. nr. 1. Si sciverit vir uxorem suam deliquisse et non egerit poenitentiam mulier et permaneat in formicatione sua et convivit cum illa vir, reus erit peccati ejus et particeps moechationis ejus. Et dixit illi: quid ergo si permanserit in vitio suo mulier? et dixit: dimittat illam vir et per se maneat. Qoudsi dimiserit mulierem suam et aliam duxerit et ipse moechatur. Et dixit illi: quid si mulier dimissa poenitentiam egerit et voluerit ad virum suum reverti, nonne recipiatur a viro suo ? Et dixit mihi: Imo si non receperit eam vir suus, peccat et magnum peccatum sibi committit . . . Justinus Martyr in la Apolog. nr. 15.: »qui conspexerit mulierem ad concupiscendum eam, jam moechatus est eam in corde suo . . . qui ducit repudiatam ab altero viro, moechatur . . . quemadmodum etiam illi qui ex lege humana dupplex mat- rimonium ineunt, ita et qui mulierem adspiciunt ad con- cupiscendum eam, peccatores sunt apud magistrum nos- trum.« Tehát a házassági kötelék az elbocsátás (repudiata) daczára fentmarad, továbbá, bár az emberi törvények meg- engedik az elbocsátás után az új házasságot, de nem Krisztus törvénye. Athenagoras. Legat, pro christianis nr. 33. »Quicumque, inquit Christus dimiserit uxorem et aliam
