Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
206 DE. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. Továbbá, ha oly házasságot, mely az egyház színe előtt ugyan a trienti forma szerint, de valamely titkos érvénytelenítő akadály miatt érvénytelenül köttetett, meg kell újítani (revalidari), nem szükséges a plébános és a tanúk jelenléte, csak a házasok beleegyezésének megújítása vagyis kijelentése szükséges. Ez az egyház egyetemes gya- korlata. Már pedig ez nem volna elegendő, ha a plébános volna a szentség kiszolgáltatója. Valamint ha a házasságot »procurator« útján kötik meg, az egyház tanítása szerint a trienti forma szerint is érvényes e házasság.1 Már pedig, ha a pap volna a szent- sóg kiszolgáltatója, ez nem volna érvényes házasság. Ugyanis a kiszolgáltatónak a formát a jelenlévő anyagra kell alkal- maznia. Ámde itt csak az egyik házasfél (materia) van jelen. Miként kötheti tehát össze a pap e kettőt érvényes házasságra? Világos tehát, hogy nem a papi áldás pilla- natában köttetik a házasság szentsége, amikor az egyik fél nincs is jelen, tehát nem is a pap a szentség kiszolgál- tatója. Nyolcadszor: maguk az eretnekek, a görög szaka dár! valamint az örmény egyház is azt tanítja, hogy a házasság szentségének kiszolgáltatója nem az áldozó pap, hanem maguk a házasulandók.1 2 Végül IX. Pius idézett szavai és XIII. Leo encykli- kája (Arcanum divinae sapientiae consilium de 10. Febr 1880. Constat inter omnes) e kérdést végleg eldöntik. »Nec quemquam moveat illa tantopere a Kegalistis praedicata distinctio, vi cuius contractum nuptialem a sacramento disjungunt . . . Etenim non potest huiusmodi distinctio, seu verius distractio, probari, cum exploratum sit in matrimo- nio Christiano contractum a sacramento non esse dissocia- bilem; atque ideo non posse contractum verum et legiti- mum consistere, quin sit eo ipso sacramentum. Nam 1 XIV. Benedek i. m. 1. 8. c. 18. n. 8. 2 Gratian Decret. can. 28. qu. 2. — XIV. Benedek de Synodo dioec. 1. 8. c. 12.
