Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
190 DR. RÉZBÁNYA Y JÓZSEF. Mely okból figyelmeztetnünk kell a lelkipásztort, hogy nem járna el bölcsen, sőt határozottan hibát követne el, ha megértetné valmelyík féllel, vagy épen jegyessel, hogy a terhesség állapotában tartózkodni fognak egymástól. Mert vájjon mi kilátás lehet arra, hogy ezt megtartják? És mibe kergeti bele a lelkipásztor az illetőket, ha jóhi- szeműsógöket lerontja ? A világ egyik legnagyobb bölcse, a nagy sz. Ágoston, e tárgyról így ír: Vannak — úgy- mond — oly mértékletlen férjek, akik még teherben levő nejeiket sem kímélik. Ami szertelent, szemérmetlent, illet- lent és szennyest azonban a házasok elkövetnek, azt az emberek rovására kell írni, nem a házasságéra. Ama mór- ték nélkül való követelése a házassági kötelemnek, amelyet nekik az Apostol nem parancsként ír elő, hanem elnézésből megenged, azon módon, hogy gyermek-nemzés szempontja nélkül is gyakorolhatják az együttélést, ha rossz erkölcseik ösztönzik őket az együttélésre, szintén megóvja a házasokat a házasságtöréstől és paráználkodástól. A házasok tehát nemcsak akkor tartoznak egymás iránt hívek lenni, midőn a gyermek-nemzés szempontjából van együttélésre szüksé- gök, hanem azért is, hogy egymás gyengeségének segítse- gére legyenek és meg nem engedett viszonytól egymást megóvják. Tehát egymásnak kölcsönösen szolgálatára ren- delvék, úgy, hogy, ha egyik közülök állandóan önmegtar- tóztatóan akarna élni, ezt a másik félnek beleegyezése nélkül nem tehetné. Azért nincs a nőnek hatalma a saját teste felett, hanem a férfiúnak, és a férfiúnak nincs hatalma a saját teste fölött, hanem a nőnek, úgy, hogy ha a kötél- met a másik fél nem kívánja is gyermek-nemzés végett, hanem gyengeségből és önmegtartóztatás híján, nem sza- bád azt a másik félnek megtagadnia, nehogy mindkettő, vagy csak egyik is, az ördög kísértései folytán elessék és önmegtartóztatás híján kárhozatba jusson.1 Végül kimondja ugyanazon elvet, amelyet már sz. Alfonztól idéztünk. 8. Harmadik célja a házasságnak egymásnak kölcsö1 De bono conjugali, c. 6.
