Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 187 házasságban keressen menedéket (remedinm) bogy az érzéki vágyat legyőzze, az apostol szavai szerint: »A paráználko- dás elkerülése végett legyen meg kinek-kinek a maga fele- sége, és kinek-kinek férje.«1 És alább, miután kifejtette, bogy az imádság okáért néha-néha tartóztassa magát meg a házas (közös megeggyezéssel), azután igy folytatja: »az- után ismét találkozzatok, nehogy a sátán megkísértsen ben- neteket önmegtartózhatatlanságtok miatt.« Ezek, tehát, az indító okok, melyek közül kiki valamelyiket kell, hogy szem előtt tartsa, a ki istenes és jámbor házasságban akar élni, mint ahogy a szentek gyermekeihez illik. íme! itt világosan kifejezve látjuk, hogy nem vétek, ha valaki csak azért köt is házasságot, hogy az érzéki vágyat és a bujaságra csábító kísértéseket legyőzze, ha mindjárt nem is gyermeknemzósért, ha ugyan ezen utóbbi célt azért egyenesen és végleg ki nem zárja és kizártnak nem szándékozik tekinteni. Ezen fejtegetésből okadatolható egyedül, hogy nem rósz- szalható, ha oly koros egyének, kiknek a gyermek-nemzésre már alig lehet kilátásuk, mégis házasságra lépnek, és kár volna ilyet visszautasítani, vagy rosszalni, mi nem is állhat jogában a lelkipásztornak! Ugyanis az ilyeneknél az első főcél elenyészvén, a második cél válik a házasságnak főcéljává. Sz. Antonin2 úgy vélekedik, hogy aki e második célt (remedium concupiscentiae) tartja szeme előtt, egyáltalán nem vétkezik, sőt még érdemes jócselekedetet gyakorol. Ellenben mindenesetre bocsánandó bűnnek véli, ha valaki e második célt főcélúl tűzné ki, holott pedig még a házas- ságnak első főcéljára: a gyermek-nemzésre még kilátása lehet. Sz. Alfonz egyáltalán nem lát benne bűnt, csak — úgy- mond — az első főcél ne legyen egyenesen kizárva.8 Ami a házasságkötésre nézve áll, áll egyúttal az egyes házassági együttélés minden egyes esetére, minél fogva nem bűn, az apostol szerint, a házassági együttélést, eltekintve • Cor. I. 7, 2. * Sum. 3. r. tit. 1. o. 20. §. 8. 8 Theol. mór. 1. 6. 882. sz.