Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

181

érvényes házasságot szándékoznának kötni, úgy azonban, hogy szentség ne legyen házasságuk, akkor — úgymond — nem szűnnék meg szentség lenni a házasság, és érvényes is maradna a frigy, minthogy a tévedés nem zavarja meg sem a házasság sem a szentség érvényét; de ha e szándék- kai tudva és akarva kötnék e házasságot, hogy t. i. amennyi- ben rajtuk áll, ne legyen házasságuk szentség, hanem merő- ben természetjogi szerződés, akkor e szándékuk megszün- tetheti a házasságnak szentségi jellegét, minthogy általában a szentséget szándék nélkül nem lehet fölvenni (legalább felnőtt részéről ez nem lehetséges), de mivel frigyök nem szentség, nem is érvényes házasság, minthogy a kettő merő- ben elválaszthatatlan. Ugyanígy vélekedik Martin is. Ezt megerősíti VI. Pius pápának 1789. jul. 11. válasza: Quantum vis catholici matrimonium contrahere velint, non ut SacraI ;

mentum, stat semper, valide ab ipsis contrahi non posse quin adjunctum habeat perpetuum nexum, adeo ut nec propter adulterium, nec alia ulla de causa per saeculare forum dissolvi queat.1

A házasságnak e természetéből foly két következő tulajdonsága:

5. §. 4. — A házasság egysége és felbonthatatlansága.

A házasság, sz. Pál apostol szerint, Krisztus Urunk- nak az egyházzal való legbensőbb viszonyát jelképezi. Vala- mint pedig csak egy Krisztus és egy anyaszentegyház van, úgy Krisztusnak egyetlen jegyeséhez, az egyházhoz való egy- séges viszonyát is csak egy férfiúnak egy nőhöz való viszo- nya fejezheti ki hiven. Krisztus Urunkat a legtökéletesebb szeretet fűzi egyházához, szintúgy kell, hogy a férfit és nőt is a legtökéletesebb szeretet fűzze egymáshoz. Már pedig ami megoszolt, nem tökéletes, azért tehát a házasságban, mint Istentől rendelt tökéletes intézményben, Isten szán- ♦ dóka szerint nem lehet megoszolt szeretet és ragaszkodás.

1 Kutschker i. m.