Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 167 mondja: »umbram continens futurorum«. Látjuk ezt az áldozatok tényében. De ha még szemlélhetőbb alakban kivánjuk feltüntetni, legjobb az Isten által már ősidőtől fogva szerzett házasság intézményét tekintetbe vennünk. Minden népnek van tudomása a házasság isteni ere- detóről és minden nép mint teljesen vallási természetű intézményt Ítélte meg a házasságot, mígnem a modern fel- világosultság merőben polgári szerződésnek minősítette. Még a meg nem kereszteltek házasságának is megvan, bár csak halvány maradványaiban, a maga szentsége, mert kezdettől fogva Krisztus Urunknak az egyházzal való frigyének jelképe és kifejezése. Ha pedig a házasság már a pogányoknál is mint val- lási intézmény szerepelt, annál inkább el kell ezt ismer-׳ nünk a kereszténység idején, amelynek világában tényleg megvalósul az, amit az ókori pogányok hajdan csak sej- tettek. De ezt, amit mindezekben kifejtettünk, világosan ki is mondja a trienti zsinat:1 »Sancta res est matrimonium et sancte tractandum.« A különbséget, mely a házassági szerződés és egyéb szerződések között fenforog, Kutschker, Martin nyomán, ezekben foglalja össze: A keresztény házasság Krisztus Urunknak az egyházzal való bevégzett isteni frigyét jel- képezi és jelenti, a keresztények, kik egymással frigyre lépnek, a szent keresztség folytán megújult és Krisztus Urunknak az egyházzal való frigyéből származó és újjá- született hivek, tehát ezen magasztos frigynek sarjadéka, Krisztusnak és egyházának gyermekei, és Krisztus Urunk- kai, azaz Krisztus Urunk és az egyház titokzatos testével bensőleg egyesülvék. És azért ezen hivek, amennyiben ezen titokzatos testnek tagjaivá képződtek, egy testté válnak a házasság folytán.2 A keresztény házasság útján a hívők a férfi és nő Krisztus Urunk és az egyház, vagyis Krisztus 1 Conc. Trid. sess. 24. de reform, e. 10. * Efez. 5, 30, 39.
