Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
164 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF, II. Természetes azonban, hogy ezzel nem mondottuk azt, hogy a házasság csupán merő szerződés és hogy ezzel ki van merítve a házasságnak mint intézménynek egész önálló jel- lege és természete! Sőt ezekkel ellentétben, azt kell hangsidyóznunk, hogy a házasság minden más szerződés természetétől elütő jellegű és természetű szerződés. Mert míg minden más szerződés felbontható, ugyan- azon oknál fogva, amely létre hozta, t. i. a kölcsönös egye- zés alapján, addig a házasság többé a két félnek kölcsönös megegyezése folytán sem bontható fel, t. i. csupán a két félnek megegyezése nem elegendő arra, hogy felbonthatóvá váljék, ha t. i. érvényesen köttetett. Ugyanis az emberi szerződés vagy kötés csak alap, amelyen a házasság intéz- ménye fölépül; de e szerződés, a hittudósok egyhangú tanítása szerint, a szentségtől el nem választható. Midőn Krisztus Urunk a házasság szentségét alapította, nem szün- tette meg szerződési természetét, hanem hozzácsatolta szer- ződésszerű jellegéhez a szentségi jelleget, vagy más szóval a szerződés tényét a szentség méltóságára és színvonalára emelte föl. Tételünk tüzetesebb kifejtése végett vegyük szem- ügyre a következőket: Igaz, hogy a házasság intézménye szerződés alakjában jő létre. Tényleg a házasságban a szerződésnek összes elemei bennfoglaltatnak vagy előfordulnak, mint egy egyházjog- tudós Írja: »nam conjugium mutuo contrahentium consensu seu actu, quo uterque contrahens consentit tum in corpus suum alteri tradendum eiusque dominio ac potestati subji- ciendum, tum in corpus alterius sibi suoque dominio ac potestati ab altero traditum accipiendum pariterque subji- ciendum, ac proinde etiam, quod per hunc mutuum consen- sum aliqua peragatur commutatio, qua alter contrahens pro suo corpore, quod alteri tradit, huius corpus accipit, suumque facit.« Azonban eltekintve ezen minden szerződésnél sajátos közös vonásoktól, semmi sincs, ami a házassági intézményt
