Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
144 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. BEVEZETÉS. 1. §. A házasság, mivolta. A házasság, a káté nyomán, szentség, melyben két szabad egyén: férfi és nő, egymással élethossziglan tartór elválhatlan frigyre lépnek és állapotbeli kötelmeik teljesí- tósére Istentől különös malasztot nyernek.1 A római, valamint a kánonjog szerint: matrimonium est maris et foeminae coniunctio, individuam vitae consue- tudinem retinens.1 2 Ez a jogtudósok meghatározása a há- zasságra nézve. Petrus Lombardus egy mozzanatot csatol még e meghatározáshoz: matrimonium est viri mulierisque coniunctio maritalis inter legitimas personas, individuam consuetudinem retinens. Ezen meghatározást tette magáévá a római káté is,3 melynek ennélfogva nagy súlya és tekin- télye van.4 A római káté e szavaival a házasság természete és jellege kellőleg ki van fejezve, mint olyan, amely egyike az élet és társadalom legjelentékenyebb és legmesszebb ki- ható kötelékeinek, mint amelynek erejénél fogva egyik em- bér a másikhoz van fűzve. »Ex omnibus humanis necessi- tatibus nulla inter se homines magis, quam matrimonii vinculum constringit« mondja a káté.5 E fogalomnak alkotó részeit és jegyeit maga a káté ekként fejti ki:6 »Docendum est, quamvis haac omnia in perfecto matrimonio insint, consensus videlicet interior, pactio externa verbis expressa, obligatio et vinculum, quod ex pactione efficitur et conjugum copulatio, qua matrimo- nium consummatur: nihil horum tamen matrimonii vim et rationem habere, nisi obligationem illam et nexum, qui 1 Káté. Sz. István-Társ. kiad. 9 §. Instit. de patria potest. (I. 9.) és Caput illud 11. de praesumpt. s P. II. c. 8. qu. 3. * Petr. Lombard, sent. 1. 4. dist. 27. 6 Cat. Rom. P. II. c. 8. qu. 15. • I. h. qu. 3.
