Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
AZ ÉRSEKI PALLIUM. Az első nézet pártolói így okoskodnak: A kánonok szerint az érsek saját tartományának hatá- rain kívül palliumot nem viselhet (C. Cum super cit., 0. Ex tuarum cit.), hacsak erre privilégiuma, nincs, s nem for- dúlnak elő azok a körülmények, melyekről az imént emlí- test tettünk. Ámde a kivett helyek olyanoknak vehetők, mintha más tartományban feküdnének, mivel jóllehet az érsek vagy a püspök joghatósága alól teljesen nincsenek kivéve, mégis rájuk nézve az több tekintetben meg van szorítva, s így ámbár de facto az egyházmegyében vagy érseki tartományban fekszenek, mégis úgy látszik, hogy sem az egyikhez sem a másikhoz nem tartoznak (»non sunt de dioecesi« mondja Gonzalez in Reg. 8. Cancell. R.). Mondhatni tehát, hogy rájuk ugyanazon kánonok rendel- kezései érvényesek, melyek a palliumnak idegen tartomány- ban való viselését szabályozzák, vagyis más szóval, az érsek a kivett templomokban pápai engedély nélkül palliumát nem használhatja. Azonban mivel a kivett helyek nem tartoznak ugyan szorosan véve a diocesishez, de mégis benne vannak: a második nézet a helyes, s azt kell tartanunk, hogy az érsek saját tartományának kivett templomaiban is viselhet pal- liumot és pedig minden pápai és az illető kivett templom elülj árójának engedélye nélkül is. Ez következik a C. Cum super cit.-ból. Említettük már, hogy III. Kelemen a pallium átadási formájának szavait akként magyarázta, hogy azok az érseki tartomány bármelyik templomára értendők. Minthogy pedig értelmezéséhez semmiféle megszorítást nem fűzött, bizonyos, hogy a legtágabb értelemben kell azt vennünk, vagyis a kivett templomok is a »quaelibet ecclesia« alá esnek, s igy az érsek ezekben sincs a pallium használatát illetőleg kor- látozva. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az Ad honorem, kezdetű kánont tekintjük. Ebben III. Incze pápa azt mondja, hogy egyedül a római pápa viselhet mindig és mindenütt palliumot, a többi 125■
