Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
AZ ÉRSEKI PALLIUM. 123 De vájjon az érsek szerezhet-e jogot mégis arra, hogy saját tartományán kívül, más érsek joghatósága alá tartozó területen is használhassa palliumát ? E kérdés eldöntésénél a jogszerzésnek csak két módja jöhet tekintetbe: a szokás és a kiváltság. A szokásjogra vonatkozólag azt kell mondanunk, hogy tekintve a kánonok rendelkezéseit, a jelenlegi fegyelem szerint a palliumnak más érseki tartományban való viselé- sére még az »immemorialis consuetudo« sem ad jogot, mert nem bir azokkal a szükséges feltételekkel, melyek a fenn- álló törvények okszerű viszavonására megkívántatnak, ami nélkül pedig törvényellenes jogszokás ki nem fejlődhetik. Mivel azonban a szóban forgó törvények csak emberiek, a velük ellenkező szokás csak külsőleg rossz (c. extrinsece mala), minélfogva ha a legfőbb törvényhozó az említett törvények megváltoztatásába beleegyeznék, semmi akadálya sem volna, hogy e szokásból érvényes jog fejlődhessék. Hogy azonban privilegium útján megszerezhető, mutatja a C. Ex tuarum 5. (I. 8.). Ez a kánon III. Ince pápa vála- szát tartalmazza, melyet a compostellai érsek abbeli kóréi- mére adott, hogy — mivel Spanyolországban az érsekek széltében viselik a palliumot saját tartományuk határán kívül, — engedtessék ez meg neki is, tekintettel arra, hogy egyházának érdekében sokat kell tartományán kívül időznie, s tekintélyének rovására szolgál, hogy ezt a kiváltságot egyedül csak ő nem bírja. III. Ince elítéli ezt a szokást, mindazonáltal megadja az érseknek az óhajtott kiváltságot, de csak szűk határok közé szorítva: »Licet autem talis con- suetudo dicenda sit potius corruptela, nos tamen de speciali gratia indulgemus tibi, ut si necessitate aliqua praepeditus, ad ecclesiam tibi subjectam accedere forte nequiveris, pro consecrandis suffraganeis tuis, vel clericis ordinandis, et ad ecclesiam alienam propter hoc te contigerit declinare, dum- modo is, ad quem ecclesia pertinet, id permittat, utendi pallio in jam dictis casibus liberam habeas facultatem«. Tehát ez a privilegium sem szól minden esetre, hanem megszorítás alá esik, a mennyiben hogy valaki vele élhessen, /
