Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
AZ ERSEK1 PALLIUM. nem akar addig palliumot küldeni Auxaniusnak. inig a császárnak erre vonatkozó szándékát meg nem tudja, mégis mikor előterjesztéséhez a császár is hozzájárult, ezt levelében egy szóval sem említi: »Et quia digna credimus — írja a pápa ratione compleri, ut agenti vices nostras pallii non desit ornatus, usum tibi ejus, sicut decessori tuo praedecessor noster sanctae recordationis Symmachus legitur contulisse, beati Petri sancta auctoritate concedimus«.1 A mely helyre Marea is megjegyzi, hogy nagyon különös, hogy a pápa nemcsak nem említi a császár nevét, hanem még sz. Péter tekintélyére hivatkozik, »mintha a pallium adományozási joga azt illetné meg, aki sz. Péter székén ül. akárki is legyen az«.1 2 Ha ebben a nyilatkozatban nem rejlenek tagadó értelein. De Marca eltalálta volna az igaz- ságot. Azok a felhozott példák tehát, melyek azt volnának hívatva bebizonyítani, hogy mivel a pallium adományozása hosszabb időn keresztül csak császári engedély mellett tör- ténhetett, tehát a pallium császári ruhából származik, — csak egyes esetek, melyek nem a jogban, hanem a politikában, a császári tekintély épségben tartásában lelik magyarázatukat. Ellenben az a körülmény, hogy a pápák csaknem mindig a császár engedelmének előleges kikérése nélkül adományozták, félre nem ismerhető bizonysága annak, hogy ahhoz a csá- szároknak joguk sohasem volt, s így eredetét császári aka- ratra visszavinni sem lehet. Ellene szól végre ennek a nézetnek az is, hogy az adományozásnál a pápák mindig olyan kifejezéseket hasz- nálnak, melyek egyenesen a szentszék tekintélyére utalnak. Már Vigilius pápa azt írja Auxaniusnak, hogy a palliumot beati Petri sanda audoritate adományozza neki.3 N. sz. Gergely Marinianus ravennai érseknek Apostolicae 1 Víg. Ep. («lim 7.) ad. Aux. (Migne LXIX. 28.) V. ö. Vig. Ep. ad Aur. cit. 2 De Marca. i. m. L. V. c. 36. n. 5. p. 253. 3 Ep. ad Aux. cit. 645
