Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
debet esse certa ac manifesta debetque uti certa manife- stari sive innotescere homini, cui promulgatur. Bebizonyít- ják sz. Tamás tekintélyével, ki határozottan mondja: nul- lus ligatur per praeceptum aliquod, nisi mediante scientia illius praecepti; bebizonyítják észokokkal, mert az az elv, mint láttuk, az oksági elv igazságában gyökeredzik. Ha így áll a dolog, ha csak bizonyos törvény bir" kötelező erővel, akkor mindegy, akár sensu stricto, akár sensu lato veszem a kételyt, ez sohasem tudás, scientia, sohasem bizo- nyosság. Ezek ellenében más kijáratuk az aequiprobabilis- táknak nincsen, mint bizqnyítani, hogy a valószínű törvény kötelez. Amit meg is tesznek. Szerintök a lex dubia non obligat elvnek, amennyiben benne a kétely szoros értelem- ben s következésképen a scientia legis nem szoros, hanem tágabb értelemben, mint a tudásnak bizonyos foka veendő, alapja abban áll, hogy az ész a kétely állapotában nem tudhatja, vájjon rá nézve kötelezettség fennáll-e s azért a törvény létezéséről, illetve kihirdetéséről tudomással nem bir; de a törvény kötelező erejéhez elégséges, hogy az ember a törvény létezésére nézve az ismeretnek csak egy bizonyos fokával bírjon; ámde teljes nem tudás csak a szoros értelemben vett kételyben forog fenn, minélfogva a jelzett tételben a dubium szoros értelemben vett kétely, és a tágabb értelmű dubium már bizonyos fokú tudás, mely ha nem is teljes, de mint assensus, mint adhaesio elegendő a törvény megismerésére.1 íme, ide magyarázzák sz. Al- fonz határozott szavait: Ab omnibus philosophis cum Thoma docetur distinctio inter opinionem et scientiam : opi- nio denotat cognitionem dubiam aut probibalem alicujus veritatis; scientia vero cognitionem certam et patentem significat.2 Pedig e szent mennyire inculcálja P. Patuzzi ellen, hogy lex ut obliget, debet esse certa, manifesta, debetqne uti certa manifestari etc.! Jeder G-rad von Kraft, den die Begründung der einen Seite gewiss mehr hat —■ igy szól 1 P. Jansen. Probabilistische Beweisführung, Jahrbuch für Philosophie und speculative Theologie 1896. 484. 490. 1. 2 De morali Systemate. 1763. AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 55
