Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
1. ERTEKEZESEK. A PÁPAI IUK.ISDICTIO JOGI TERMÉSZETE, NEVE- ZETESEN A VATIKÁNI ZSINAT TANA SZERINT. (Folytatás.) 0«|ÖBB vonásaiban, teljes történeti hűséggel ím ecseteltem 0 S2íj| a va׳tikáni zsinat munkálkodásának lefolyását és y.^krta történetének egyes kimagaslóbb epizódjait, a meny- nyíre ez működése־ eredményének: a Krisztus egyházáról szóló hitelvi határozat tartalmának tisztább megérthetéséhez célszerűnek és szükségesnek mutatkozott. A történeti háttér ezen megvilágítása után immár rátérek magának a zsinati határozmánynak kritikai ismertetésére és magyarázatára, mivégből helyén való lesz a Krisztus egyházáról szóló hit- elvi határozat szövegét, úgy, miként az a zsinatnak 1870. július 18-án tartott IV. nyilvános ülésén elfogadtatott és a pápa legfőbb apostoli tekintélyével szentesíttetett, — szó- szerinti hűségű magyar fordításában egész terjedelmében ide iktatni. E hitelvi határozmány hivatalos kiadása nyomán készült magyar fordításában ekkép hangzik: »A vatikáni egyetemes szent zsinat IV. ülésén kibo- csátott hitelvi határozmány Krisztus Egyházáról. Pius püspök, Isten szolgáinak szolgája, a szt. zsinat helyeslése mellett örök emlékezetül. Hittudományi Folyóirat. 1899. I
