Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Irodalmi értesítő
560 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. »A három kassai vértanú« című dolgozatának adatait, hogy ezzel is előbbre vigye a három kassai vértanú, G-rodeczki Menyhért, Körösi Márk és Ogilbaeus János boldoggá avatásá- nak ügyét. A szerző által felhozott adatok valóban megérde- melték az összeállítást. Az előadás mindenütt világos s az elbe- szélést a történeti tárgyalás követelte forrás-idézések kisérik. A szerző a 35. oldalon átveszi Hennig atya rosszaié Ítéletét, a »Magyarország vármegyéi és városai« című munkáról, de ez ítéletre dr. Sziklay János, a »Magyar Állam« belső munkatársa, mint a nevezett mű társszerkesztője, a »Magyar Állam«-ban tel- jesen kielégítő nyilatkozatot tett. Ezt a tényt dr. Sziklay úr, de még a magam érdekében is fel kellett itt említenem, mert a nevezett mű egyházi részének átnézésével én voltam megbízva. Az érdemes füzetet a három vértanú arcképe díszesíti. Budapest, Dr. Kiss János. Dr. Zubriczky Aladár, főreáliskolai hittanár Budapesten, VIII. kér., Zerge-utcza. A szándék szerepe a hitéletben. Dóktori értekezés. Esztergom, 1898. 140 old. Kapható a szerzőnél. A szerző igen érdekes, fontos és nehéz tételt válasz- tott doktori értekezése tárgyául s feladatát kitünően oldotta meg. Érdekesnek és fontosnak mondom e kérdést, mert a szándék igen nagy jelentőségű az erkölcsi világban s neve- zetesen a hitéletben és az erkölcsi cselekvésekben; nehéznek pedig azért, mert a szándék lelki tény, lelki működés s mint ilyen, más lelki mozzanatokkal összekapcsolva, összebonyo- lódva valósul s ezektől megkülönböztetni és saját szerepét megállapítani csak a legnagyobb figyelem, leggondosabb elemzés mellett lehetséges. Ezenfelül a hitéletben természet- fölötti tényezők is járulnak az ember cselekvéséhez s a szándékot ezekkel szemben is külön kell választani és külön kell megítélni. Az értekező a bevezetésben gondosan körülhatárolja a szándék és a hitélet fogalmát s áttekintést nyújt dolgozaté- nak anyagáról, melyet négy fejezetben merit ki. Az I. feje-
