Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: A budapesti papnövendékek egyházirodalmi iskolájának retorika szakosztálya

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

toral-Hodegetika, Stilistika s a melléktárgyak: Paedagogia, Egyház-művészetek, Pastoral-Medicin stb., az élő nemzeti nyelven adhatók, sőt a könnyítés miatt adandók elő.«

Nem vagyok tehát magamra hagyatva, midőn terve- met a szakférfiak és intézők figyelmébe ajánlom.

Az oktatási nyelv ilyetén megállapítását megfelelő tankönyvek írása követné.

E két intézkedésből papképzésünkre és egyházi irodai- munkra nagy haszon háramolnék.

Budapest. D11. Kiss Jánqs.

A BUDAPESTI PAPNÖVENDÉKEK EGYHÁZ- IEODALMI ISKOLÁJÁNAK RETORIKAI SZAK- OSZTÁLYA.

Szemináriumaink irodalmi iskoláinak tisztes és dicső- séges múltja van, akár irodalmi termékeik becsét, akár a belőlük kikerült egyházi írók számát és működését tekint- sük is. Ezen iskolák elseje, vezére mindig a budapesti volt, az egyetemmel való felsőbb képzés kapcsában és azért is, mert szemináriumaink ifjúságának szine-java került ezen intézetbe. Működésének múltjára nézve a világi irodalom- történet igen elismerőleg szól.

Egyházi irodalmunk sokoldalúsága és fellendülése okozza, hogy szemináriumaink irodalmi iskolái jelen alak- jukban az önképzésen kívül más célt már alig szolgálhat- nak. Mivel pedig a papképzós s önképzés egyik legfőbb célja, hogy Jézus evangéliumának avatott hirdetőket adjon, ezért a budapesti irodalmi iskola vezetői az egyházi reto- rika behatóbb művelését kívánták meghonosítani; miben segélyükre jött a retorika szaktanárának: dr. Kiinger 1st- vánnak azon tájékoztató előadása, melyben az egyházi szó- noklat hanyatlására s az új ébredés első jeleire s annak hatásos eszközeire rámutatott. A szerencsés eszme vissz- hangra talált s az irodalmi iskola 1897—98. évi elnöke Hudyma Emil felvetette társai előtt a kérdést, hogy nem