Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Kiss János: A hittudományi oktatás nyelvéről
546 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. Agazatos hittan. Erkölcstan. A bibliai tudományok, a bibliai régiségtant és az evan- géliumok értelmezését kivéve. Egyházjog. A bölcseletből: Általános metafizika. Keleti nyelvek. Egyháztörtónelem. Patrologia. Hittudományi encyklopaedia. Magyar nyelvű tárgy ah. Az alapvető hittanból: a természeti vallás védelme, a ki- nyilatkoztatás lehetősége, az összehasonlító vallástudomány. A bibliai tudományokból: a bibliai régiségtan és az evangéliumok értelmezése. Lelkipásztorkodástan. A bölcseletből: Gondolkodástan, természetbölcselet, lélektan, természeti Istentan, természeti erkölcstan és jog, a bölcselet története. Egyházi ékesszólástan. Neveléstan. Egyházi régiségtan. Magyar köz- és magánjog. Továbbá egyes kérdéseknek bővebb, egészen részletes tárgyalásánál, pl. az egyetemi úgynevezett publicumoknál és az egyetemi szemináriumi gyakorlatoknál, szintén a magyar nyelv használatát tartom kívánatosnak. A tárgyak ilyetén ketté osztásában hivatkozhatom azokra, kik a hittudomány oktatási nyelvének kérdésével tüzetesen foglalkoztak. így pl. Herkenrath fennebb idézett értekezésében (605. 606. old.) kijelenti: »Um aber jedem Missverständnisse vorzubeugen, sei ausdrücklich bemerkt, dass wir vorzugsweise die theologischen Hauptfächer: Dog- matik, Moral, Exegese und kanonisches Hecht vor Augen haben und auch bei ihnen nur die streng wissenschaftliche Darstellung, sei es im mündlichen Lehrvortrag, sei es in
