Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Nyőgér Antal: Egyházi könyvtilalom
EGYHÁZI KÖNYVTILALOM. 519 Domitius Ulpianus jogtudós és praetor Alexander Severus uralkodása alatt (222 -235) sok ellenséges rendeletnek szer- zője a keresztények ellen, elrendeltette a császárral, hogy a bűvészeti könyveket égettesse el.1 A római törvénykönyv többszöri kitétellel megparan- csolta, hogy a rossz irányú könyveket meg kell semmisíteni.2 A római pontifex maximusnak hivatalához kötött parancs volt az, hogy az iratokat vizsgálja meg és ami rossz, azt kárhoztassa és égesse el.8 Augustus császár több mint kétezer könyvet vettetett máglyára, melyeknek szerzői ismeretlenek voltak és olva- sásuk nem látszott hasznosnak.4 Ugyanő eltiltotta azt a könyvet, melyet Ovidius »De arte amandi« írt és magát a szerzőt emiatt büntetésül Tomiba száműzte. Egyes adatok ezek a művelt régi nemzetek történél- méből és tanúságai annak, hogy ezen régi államok is oly könyvet, amelyről azt tartották, hogy a közjóra nézve káros, azt eltiltották és nehogy az alattvalók kezeibe jus- sanak, megsemmisíteni törekedtek. Manap is a fölvilágosodottságnak, a szabadságnak korában türi-e az állam saját java szempontjából a rája nézve káros célzatú, irányú könyveket ? nem bünteti-e Íróikat ? A sajtótörvény, az esküdtszékek mind azt bizo- nyitják, hogy az államnak önérdeke követeli, a társadalom- nak természetes joga van arra, hogy a rája nézve káros iratok, könyvek ellen védekezzék. Bármely kis egyesület iparkodik ez érdemben intézkedést létesíteni. Vájjon az egyház volna-e az egyedül, amely enélkül szűkölködhetnék ? Legrégibb társaság ő, dajkája a többi társaságoknak is, miknek művelt állam a neve. Hogy mily irányú az egyház, hogy liasznos-e ? arra nézve bizonyító feleletet adnak alkotásai. Ha valaki tagadna is minden ' Ulpian. L. 4. tantumdem ű. famii. Baron, an. 56. XL. és 302. XX. a Paul. L. 5. sentent. tit. 23. Bar. 302. XX. 3 Liv. L. 10. dec. 10. App. Th. M. S. Alph. * Suet. in August.
