Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 439 van felruházva, melylyel az isteni Megváltó Egyházát vala- mely hit- és erkölcsre vonatkozó tan meghatározásában ellátni akarta; és ugyanezért a római pápa ily természetű, határozatai önmagukban, nem pedig az Egyház hozzájáru- lása folytán, megmásíthatatlanok. — Ha pedig valaki ezen meghatározásunknak ellenmondani merészelne: átok alatt legyen«. . A negyedik fejezetnek tulajdonképeni dogmatikus hit- elvi tartalma az, mely a »docemus et divinitus revelatum dogma esse definimus« után helyezett kettó's ponton innen esik, mert ebben szólal meg a tanító Egyház, hogy higy- jük, előadja e tanítást, azt istenileg kinyilatkoztatott hit- elvnek, dogmának bélyegzi és akaratunknak ezen tan iránt való alávetésre és annak követésére, tehát engedelmes- ségre kötelezi a kath. Egyház minden élő tagját. Ennek a kötelezettségnek a sanctiója adva van abban a záradékban, mely közvetetlenül a dogma szövege mögé van illesztve s így szól: »Si quis autem huic Nostrae definitioni contradicere, quod Deus avertat, praesumpserit; anathema sit.« Tehát az, aki a pápai csalatkozhatatlanságról szóló hitelvi tannak tudva és szándékosan ellentmond, vagy ez alapon a pápa által ünnepélyesen ex cathedra kijelentett hit- és erkölcsbeli parancstól az engedelmességet megtagadja: az Egyházból ki van közösítve, megszűnik a kath. Egyház szerves tagja lenni. Ezen engedelmesség, a vera oboedientia fogalma alá esik, azaz nem csupán szenvedőleges belenyugvásra, (silen- tium obsequiosum vel consensus tacitus) kötelez, hanem értei- műnk és akaratunk teljes alárendelésére, tehát arra, hogy nemcsak ne mondjunk nyíltan ellent az infallibilitási hit- elvnek vagy egy oly hit- és erkölcsi tannak, melyet a pápa ex cathedra mint a keresztények atyja s tanítója az egész Egyházat kötelezőleg előszab, — hanem ezenfelül, hogy cse- lekvőségünket, eljárásunkat ezen tanhoz képest irányítsuk. Hogy ezen kötelezettségnek teljesen megfelelhessen valaki, ismernie kell a csalatkozhatatlansági dogma igazi értelmét és tartalmát; e végből tudnia kell annak positiv
