Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 437 A pápa tévmentes tanítói hivataláról szóló negyedik fejezetet öt (5) pontozatra vagy szakra lehet széttagolni és pedig az első a kezdőszavaktól »ipso autem Apostolico primatu...« egész e szavakig »plenam potestatem traditam esse« terjed és ebben a bevezető szavak után a IV. kon- stantinápolyi, a II. lyoni és a flórenci zsinatnak idevágó nyilatkozatai idéztetnek; a második bekezdés »Huic pastorali muneri« szavakon kezdődik és tart e szavakig: »confirma fratres tuos«, és rövid történeti visszapillantást képez a módokra és eszközökre, melyeket a római pápák a kath. tan megőrzése és kifejtése céljából mindenkoron igénybe vettek, valamint hivatkozik a Szentírásra és egyházatyák nyilatkozatára, mint az infallibilitás két alapvető bizony- ságára. — A harmadik szakasz — mely e szavaktól Hoc igitur egész e szavakig portas consisteret terjed, röviden elénk tárja az okát annak, hogy miért ruházta fel az egy- ház isteni alapítója Pétert s utódait az egyházfőnökségben a soha meg nem fogyatkozó hit kegyével s ez ok — a sz. Cypriantól átvett szavak szerint — »ut sublata schismatis occasione Ecclesia tota una conservaretur atque suo funda- mento innixa firma adversus inferi portas consisteret.« — A negyedikben az indok nyer kifejtést, melynek folytán a vatikáni zsinat a pápa csalatkozhatatlanságáról szóló hitelvi határozmányt megalkotta s amely kettős, t. i. egyfelől az a körülmény, hogy korunkban az apostoli főnökség hatá- lyos működésére fokozott mértékben van szükség, más- felől pedig, mert nem csekély számmal találkoznak olyanok, akik annak tekintélyét megtámadják. Erre való tekintettel vált szükségessé e tannak ünnepélyes és hitelvi alakban való tételes, részletes megállapítása. — Mind e négy sza- kasz együvé foglaltan az infallibilitás hitelvi határozmá- nyának bevezető előrészét képezi, melyben a megállapított hitelv (dogma) indokolása és magyarázata, történeti alapja és az ú. n. occasio legis van kifejtve s célja a később következő tulajdonképeni hitelvi dogmatikus résznek meg- értését elősegíteni, illetve félremagyarázásának elejét venni. Az eddigiek tehát a pápa csalatkozhatatlan tanhivataláról
