Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
36 DB. HORVÁTH ISTVÁN. a pápát, IX. Piust azzal vádolja, hogy a primátus kérdését személyes ügynek tekintve, minden alkalommal érezhető nyomást gyakorolt a püspökökre, az által, hogy az infa Ili- bilitás ellenzőiről megvetőleg nyilatkozott, s a híveknek a pápa csalatkozliatatlansága mellett szóló feliratait tüntetőleg megdicsérve, a híveket püspökeik ellen felingerelte volna. Ennél ocsmányabb ráfogás már alig képzelhető. IX. Pius eleve kijelentette, hogy a zsinati atyákra semminemű befolyásolást e kérdésekben nem fog gyakorolni, vélemé- nyűkbe bele nem szólal, s ezen kijelentéséhez hiven járt i.s el mindvégig. A kisebbség tagjai korlátlanul nyilváníthat- ták nézeteiket, mint ez a »Synopsis observationum«-ból eléggé tapasztalható. Soha őket álláspontjuk miatt, nézetük korlát- lanul szabad megvallásáért a legkisebb gáncs vagy feddő. rosszaié szó a pápa szájából nem érte. S midőn az ő dön- tését kérték ki azon kérdésben, vájjon az infallibilitás kérdése tárgyalta ssék-e vagy sem, a kérelmezőket — minden szemé- lyes határozat mellőzésével — a bizottsághoz utalta, mely aztán a nagy többség kívánságához képest döntött. — Miként lehet ezen eljárásból mégis oly súlyos vádat kovácsolni, mint Schulte tette, az valóban csak az ő egyéni Ízlésének és észjárásának számlájára irható. — Igenis volt befolyásolás és nyomás a zsinatra, amelyről azonban Schulte mélysége- sen hallgat. Csakhogy ez egészen más oldalról és irányban érvényesült, mint amelyeket ő felpanaszol. Értem az álla- mok diplomáciai utón megnyilatkozott beavatkozását és a titkos rugókon működő sajtót, mely céljai érdekében nem hagyott megkisérletlenül semmiféle, még oly megvetendő és tisztességtelen eszközt sem, hogy a vatikáni zsinatot meg- félemlítse és a liberális áramlat szolgálatának jármába terelje. De minden erőlködés dugába dőlt, s az igazság és az egyház érdekei az egész vonalon diadalmaskodtak. Ez általános észrevételek cáfolata után fordítsuk figyelmünket azon részletes ellenvetésekre, melyeket Schulte a constitutio egyes fejezetei s tüzetesen a harmadik ellen felhoz. Az egész támadó fellépés súlypontja abban rejlik, hogy a vatikáni zsinat a pápa közvetetlen, rendes, püspöki
