Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Babura László: Az örökkévalóság az időben
332 DR. BABURA LÁSZLÓ. Az eddig mondottakból kitűnik, hogy az a vélemény, mely szerint Heródes már 750-ben a. U. c. meghalt s hogy így a Krisztus születési éve nem is tehető az említett év utáni időre, korántsem oly bizonyos, mint amilyennek azt némelyek állítják és gondolják. A felhozott érvek — azt hiszszük — ép oly mértékben teszik kétessé az említett véleményt, mint amily mértékben megerősítik azt az állás- pontot, mely szerint Heródes csak 753-ban a. U. c. költözött el az élők sorából. Az eddig felhozott bizonyítékokkal azonban még nin- csen teljesen kimerítve adattárunk. Tudunk még egy hold- fogyatkozásról is, mely kevéssel Heródes halálos betegsége előtt ment végbe. Itt tehát a hold lép fel tanúbizonyság- tevőként. A csillagászat ki is mutatta, hogy volt azon idő- ben Jeruzsálemből jól észrevehető holdfogyatkozás, még pedig kettő is. Az első 750-ben volt a. U. c., a március 12-dikére következő éj első felében, kevéssel éjfél előtt — jeruzsálemi idő szerint — és pedig részleges. Egy másik 753-ban a. U. c. január 10-dikén volt, kevéssel éjfél után, és ez teljes volt. Erről a második holdfogyatkozásról dr. Schiirernek nincsen tudomása,1 vagy talán nem akar róla tudni ?! Bármint legyen, de az ő álláspontját, mely szerint Heródes 750-ben a. U. c. halt meg, épen ezen második holdfogyat- kozás is bizonytalanná teszi, mert valószínűbb, hogy Flavius Josephus ez utóbbit értette s erről tesz említést, és nem az előbbiről. A 750-diki holdfogyatkozás ugyanis csak részleges volt, s így bizonyára nem is keltett oly nagy feltűnést, hogy Flavius Josephus említésre méltónak találta volna. Ugyan hányán tudtak például a múlt évben, julius 3-án végbement részleges holdfogyatkozás felől, noha minden nap- tár felhívta rá a figyelmünket, s különösen a budapestiekét, mert az volt mondva, hogy »Budapesten a fogyatkozás kezdődik 0 óra 2 perckor este, közepe 10 óra 33 perckor, 1 Schürer: Lehrbuch der N. T. Zeitgeschichte 1874. Leipzig, 223. lap.
