Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Irodalmi értesítő

276

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

lyosak, részint kifogás alá esők, minek oka, hogy maga sincs egészen tisztában a személy fogalmával 62. kk. Nem áll, hogy az esse essentiae-vel szemben az esse existentiae és esse subsistentiae egybeesik, mert tagadhatatlan, hogy vannak lehető’ személyek, hisz különben a valóságban sem volnának személyek, ámde ebből világos, hogy nem az existentia, hanem más valami (subsistentia) által lesz a naturá-ból persona. Schell maga is elismeri, hogy az egyedit ép úgy lehet merően gondolni, mint az általánost, továbbá hogy az eszes egyed egybeesik a személylyel, ergo van legalább eszmebeli különbség személy és existentia közt.

Igen élesen kel ki Schell a B. S$. Mária tiszteletében és a Mariologiában jelentkező túlzások ellen, 86. kk. Igaz, ily túlzások előfordulhatnak, elő is fordultak, de ép úgy, sőt tán még jobban lehet itt véteni per defectum, igy pl. ma már nem gáncsolná a sz. Család tiszteletét 87. oly élesen, miután XIII. Leo a kultuszt approbálta és erősen ajánlja.

Klee s több más újabb theologust követve tagadja, hogy Krisztus mint viator a visio beatificával bírt volna 103. kk., ép úgy, hogy Krisztus Urunk mint ember minden valót ismert volna (az ítélet napját sem.) Keményen kriti- zálja itt a scholastikusoknak ez egyhangú nézeteik mel- lett felhozott érveit. Az első érv cáfolata a positiv aseitasra van alapítva, azért erről többet nem szólunk. Második érv úgymond a schola szerint Krisztus emberi lelkének jog- igénye van az isteni ismeretben való részesülésre, miből folyik a visio beatif. e jogigény alapja az unió hypost. a személyi egység, ámde e gondolat annyira összeegyeztet- hetetlen a kér. Isten-eszmével, hogy feltétlenül vissza kell utasítani, mert ha teremtménynek jogigénye volna valami istenire, úgy viszont Istennek kötelessége volna vele szem- ben, ámde Isten minden kötelességen felül, kivéve a vég- telennel, önmagával szemben, »die zurückgewiesene fromme Meinung ist eine Form des nie ruhenden Versuches auf irgend einem Weg oder Umweg dem Endlichen zu einem Rechtsanspruch gegenüber der Gottheit zu verhelfen,« ámde ha ez Krisztus emberségére áll, úgy bármely más teremt-