Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 21 egyetemen az egyházjog és német jog rendes tanára S a német ó-katholikus mozgalom vezér fórfia, ki 1871-ben meg- jelent művében 1 a vatikáni zsinat 1870. julius 18-án kiliir- detett határozmányának kötelező voltát merészelte vitássá tenni, tagadván a zsinat egyetemes jellegét és tanácskozásai szabadságát, — a vatikáni zsinaton megállapított pápai leg- főbb joghatóságnak e legélesebb tollú megtámadója, — igyek- szik is kellően kizsákmányolni e »becses adatokat« és azokat mint álláspontjának hangos szólamú bizonyságait állítja az olvasók szeme elé'. Mi igen természetesen nem osztozunk Schulte nézetében, melyeket, mint a katholicizmus alapjá- val és szellemével ellenkezőket és alaptalanokat, az egész világ katholikus közönsége ritka egyértelműséggel elutasít magától ; az ó-katholikus mozgalom sorsa talán a legekla- tánsabb bizonysága ez állítás igaz voltának. Mi tehát egyes zsinati atyák ily túlzó kifakadásainak nem tulajdoníthatunk távolról sem oly súlyt, melyet az igazság alapján álló nyi- latkozatok minden körülmények közt megérdemelnek, hanem csak az államhatalom befolyásának, a korszellemnek és a szabadelvű eszmék kultuszának utóhatásait szemlélhetjük azokban. A legtöbb észrevételt a pápai joghatóság rendes és közvetlen mivolta ellen emelték, azt hangoztatván, hogy e két tulajdonság megállapítása esetén a püspökök isteni jogon sarkalló rendes joghatóságának gyakorlata lehetetlenné, illu- zoriussá válik. így pl. a »Synopsis analytica Observationum« cimű gyűjteményben az 1. számú észrevételben néhány zsinati atya azt javasolja, hogy a pápai joghatóság körülírásánál e szók »rendes és közvetetten« hagyassanak ki: s helyéjök ez tétessék: »hogy a teljes hatalom reáruháztatott, melyet nem csupán rendkívüli esetekben, hanem mindig gyakorol- hat úgy valamennyi hívek, mint az egész Egyház püspö- keivel szemben,« avagy ha e módosítás a többségnek tét1 Ld. Schulte »Die Stellung der Concilien, Päpste und Bischöfe vom historischen und kanonistischen Standpunkte und die päpstliche Constitution vom 18. Juli 1870.« Prag. 1871.
