Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
18 DR. HORVÁTH IST VAX. hatóságokhoz fordulni és a foganatosítás céljából azok köz- vetítését igény bevenni, hanem a hívekkel a püspök, a piis- pökökkel a metropolita közreműködése nélkül is érintkez- hetik, mint az egyes püspökök a reájuk bízott nyájjal. Mert bármely püspök egyházmegyéje a pápa egyházmegyéje is, a hol teljhatalommal intézkedhetik a nélkül, hogy az illető pásztor arról emelhetne panaszt, hogy ezzel az ő hatásköre csorbát vagy megszorítást szenved, vagy hogy ezzel a pápa illetéktelenül beavatkozik az ő püspöki vagy metropolitai jogkörébe, mert mint nagyon találóan jegyzi meg Devoti, a jeles egyházjogtudós: a püspökök hatalmukat szintén Krisz- tustól nyerték ugyan, de alárendeltségben sz. Péter utódai- val, a pápákkal, szemben. Következésképen a pápa, midőn az egyes püspökök joghatósági köréhe helenyúl, az ö ere- derülő s Krisztustól nyert, vagyis a primátusból szűk- ségke'pen háramló jogával él; s nem is panaszkodhatnak ezen a címen a püspökök joghatóságuk megcsonkítása felett, mivel ezt épen azzal a megszorítással kapták, hogy annak gyakorlata mindnyájuk közös fejének, a pápának legyen áléi- rendelve.1 A pápáknak ezen rendes és a hívekre és pásztoraikra kiterjedő közvetlen joghatóságáról igen szépen és meggyő- zően nyilatkozik már VI. Pius pápa azon levelében, melyet a pápai követségek joghatósága iránt felmerült vitatárgyá- ban 1789-ben Németország négy érsekéhez intézett volt, egyebek közt így írván: » . . . E kormányzási hatalom kapcsolatban a kulcs- hatalommal, mely Pétert kiváló mértékben megilleti, — valamint magában foglalja a rendes és közvetetten joghatású- got az összes hívekkel szemben, úgy magában foglalja a ren- des és közvetetten joghatóságot az összes pásztorok irányét- ban is, kik bármennyire kitűnnek is méltóságban, mégis nemcsak nem egyenlők a pápával, hanem az ő hatóságának annyira alá vannak rendelve, hogy akik pásztoroknak nevez1 Ld. Devoti Joannes Juris canonici universi tom. I. prolegomena.
