Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Kudora János: Magyar egyházi szónokok
92 ו Kl; DO I! A JÁNOS. nek állapotját? Nem szakadott még magva az próféták kergetőinek és öldöklőinek bátor hidgyed. Sz. Pál azt írja Timoteusnak, hogy oly idő leszen még, kiben az igaz tudó- mánt nem tűrik az emberek, hanem az ő kivánságok szerént való mestei’eket gyüjtnek magoknak, az igazságtól elfordít- ják fülüket, és az hamisságra terótik. Most vagyon az idő. Mert sokakat látunk az főnépekbe kiváltképpen, kik nem veszik az közönséges anyaszentegyháznak hitét és tudomá- nyát, nem szenvedik azokat az tanítókat, kik az evangéliu- mot az ő kivánságok szerónt nem magyarázzák, hanem az régi sz. atyáknak, megrögzött magyarázatyát követik és attul el nem akarnak távozni.1 Sőt cáfolják, szidalmazzák, kergetik ezeket, és olyakat választanak magoknak, az kik csak Ament mondanak utánnok, az az kedvekhez és aka- ratyokhoz szabják magokat. No szóljon csak valaki ez mos- tani istentelenségre, vesse kőfalul magát az istennek háza- ért, az ördögnek barlangja ellen, meglátja, hogy olyan válasza lészen neki ezektől, mint az régi prófétáknak vala az zsidóktól. . . . Csúfságnak és nevetségnek tartatik immár az istennek igéje, és böcsiiltetik az kárhozatra vezérlő hamis tudomány. Megsüvöltik1 2 még a hol látják is az istennek szolgáit, és az istentől szakat hamis prófétákat tisztelik.« 3 »Az ajtatos istenfélő szerzeteseket, kik legjobban és tisz- tábban hirdetik vala az menyből adatott keresztyén tudó- mánt, ki hurogaták és kikergeték közülök, az többi egyházi szolgákat azonkópen, úgy hogy itt Magyarországban ritka helyen vagyon maradásuk, a hol van is, nem kevés búval, nyomorúsággal.« 4 Még az törökök közül is támasztana mine- künk táplálókat, ha látnája szükségünket reá és úgy sem hadna megfogyatkoznunk. Mert az szerzetes jámbor bará1 Szónok itt azokra a vitatkozásokra hivatkozik, melyekben a protestánsok egymás ellen s a katholikusok ellen a régi sz. atyák ira- taira hivatkoznak, 11a ezek új tanaikra kedvezők, de rögtön elvetik, 11a ellenük szólnak. Értekező. 2 Kifütyülik. 3 Sz.-István vért. ünnepére I. 133. 1. ‘ i. h. 135. 1.
