Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
12 DK. HORVATH J8TVAN. Más államokat nézve: Franciaországban nyomban a zsinat után tették közzé az egyházmegyék pásztorai; Ausztriában a bécsi biboros-érsek (Rauscher) az egyházmegyei közlönyben már 1870. augusztus 8-án közölte; a trieszti püspök hasonló módon 1871. február hóban. Németországban, hol akkor a kultúrharc dúlt és az ó-katholikus mozgalom vetette hűl- lámáit, az ország katholikus főpapjai 1870. augusztus vége felé Fuldába gyülekeztek, a honnan egy közös pásztor- levélben fordultak a papsághoz és néphez, ismertetve a vatikáni zsinat határozatait; majd szétoszolván, megyénkint tették azokat magyarázatok kiséretében közhírré. 1871. julius havában pedig Svájc püspökei bocsátottak ki e zsinati határozmányok tárgyában egy nagyobb terje- delmű pásztorlevelet, ékesszóló igazsággal cáfolgatva az infallibilitás elleni kifogásokat, mely érdemes munkájukért IX. Pius egy apostoli brevójében dicséröleg emlékszik meg róluk. Ennyit röviden e zsinati határozatok kihirdetéséről. Végül e határozmányok hitelvi jellegének negyedik folyó- mányát képezi, hogy aki azoknak tudatosan és szándékosan ellene mond, eretnek és szakadár egyúttal; mely két fogalom az 1870. julius 18. zsinati határozat megszegésében egybe- forrad. Maga a III. fejezet utal arra, hogy ezen tan, t. i. a pápa rendes, teljes közvetlen s legfőbb joghatósága az egész Egyházra vonatkozólag, — olyan hitigazság, amelytől a hit és lelki üdv sérelme nélkül eltérni nem lehet: »Haec est catholicae veritatis doctrina, a qua deviare salva fide atque salute nemo potest.« Ezek után immár rátérhetünk a 3. fejezet tartalmának egyházjogi szempontból való taglalására. A pápa egyházi joghatóságának terjedelme és miben- léte adva van a III. fejezet következő kitételében: »Docemus proinde et declaramus, Ecclesiam Romanam disponente Domino super omnes alias ordinariae potestalis obtinere principatum, et hanc Romani Pontificis iurisdictionis pote- statem,quae vere episcojjalis est, immediatam esse: erga quam cuiuscunque ritus et dignitatlis pastores atque• fideles, tam seorsum singuli quam simul omnes, officio hierarchicae
